Varasdtól 20km-re délnyugatra, az Ivaneci-hegység északi részén, a Bednja-folyó felső folyásánál fekszik. Területének déli része az Ivaneci-hegység északi lejtőin, északi része a folyóvölgyben húzódik. Ivanec városa két nagy európai közúti útvonal, a Zágráb – Varasd – Budapest és a Zágráb – Krapina – Maribor – Graz között helyezkedik el. Ezt a két útvonalat Ivanecen keresztül köti össze a Varasd – Ivanec – Sveti Križ Začretje főútvonal.
Éghajlata
Ivanec éghajlatát meghatározó fő éghajlati tényezők a földrajzi szélesség és a tengertől való távolság. A helyi tényezők közül meg kell említeni a domborzatot, különösen az Ivančicát, Horvátország legmagasabb olyan hegyét, mely a Szávától északra emelkedik. Az éghajlati osztályozás szerint Ivanec éghajlata az úgynevezett mérsékelten meleg, csapadékos éghajlati övezethez tartozik.
Története
Ivanec területén már a kőkorszakban is éltek emberek, ezt bizonyítja az itt talált kő szekerce. A bronzkort egy bronz sarló maradványai képviselik.
Ivanec alapítása a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend, közismertebb nevükön a johanniták, vagy ispotályosok nevéhez fűződik. A település nevét a lovagrend által itt emelt Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnáról kapta. Nevének első változata még Sveti Ivan volt, mely csak később változott Ivanecre. A település létezésére az első adat 1201-ből való, amikor a zágrábi püspökség jalkoveci birtokával kapcsolatban említenek egy "villa hospitalariorum" nevű falut, mint az ispotályosok birtokát. Történészek ebből arra következtetnek, hogy a rendnek már a 12. század végén volt egy faluja a mai város környékén. Az első írott forrás, mely egyértelműen megemlíti a johanniták itteni birtokát IV. Béla király 1238-ban kelt oklevele. A birtok központja Béla vára volt, de Béla várán kívül még több uradalmi központ is volt a vidéken, ilyen volt Ivanec mellett Cerje és Jurketinec is.
Iváncot magát először 1396-ban említik abban az oklevélben, melyben Palizsnai János vránai perjel megerősíti Béla mezővárosi kiváltságait, és egyben meghatározza Ivánc lakosságának kötelezettségeit. A johanniták Horvátországból való távozása után a 15. század elején itteni birtokaik világi kezekbe kerültek. Így a bélai birtok, melyhez Ivánc is tartozott előbb 1439-től Tallóczy Matkó, majd 1446-tól grebenvári Vitovec Iván horvát bán birtoka lett. 1480-ban Mátyás király hűtlenség címén elvette és királyi birtok lett. Halála után fiának Corvin Jánosnak a birtoka, aki 1500. körül, 5600 aranydukátért Bélát és Iváncot a gersei Pethőknek adta el. Ezután Ivánc 1738-ig a Pethő család birtoka volt és ezalatt uradalmi központtá fejlődött, míg Béla elveszítette korábbi jelentőségét.
A Pethők a 16. század elején megszüntették Ivánc 1396-ban megerősített kiváltságait és lakosait jobbágysorba süllyesztették, akik ez ellen többször fellázadtak. Ősi kiváltságaikat azonban nem sikerült visszaszerezniük. A 16. század elején részben a johanniták egykori Szent János templomának maradványaiból a Pethők felépítették itteni várukat. A várról az első írásos említés 1558-ból egy a gersei Pethők és Szilágyi Tamás közötti birtokper irataiban történik. Az építés ütemét valószínűleg az egyre gyakoribbá váló török támadások is siettették. Ivánc plébániáját 1547-ben említik először. 1564-ben I. Ferdinánd király megerősíti a Pethőket itteni birtokaikban. Az adománylevél az uradalomhoz tartozó falvak felsorolása mellett megemlíti, hogy Ivánc vára újjáépült, melyből arra lehet következtetni, hogy egy korábban lebontott erődített épület helyére építették. A régi vár területén végzett régészeti kutatások és a megtalált sok gótikus töredék megerősítették, hogy a Pethő család a korábbi Szent János templom maradványain új templomot épített, melyet az egyházi vizitáció 1649-ben említi először, de 1674-ben már romos volt.
A vár sokszög alakú volt három védőtoronnyal. A falak a régi templomot vették körül, mely szintén arra utal, hogy egy korábbi erősség falainak és védőárkának nyomvonalát követték. Az árokba a Bistrica vizét vezették és a rajta átívelő híd vezetett a bejárathoz.
1728-ban meghalt Pethő János és vele fiágon kihalt a gersei Pethő család. Miután 1730-ban özvegye Falussy Borbála is elhunyt a birtok a királyra szállt. III. Károly király 1740-ben Bélával, Cerjével és Jurketineccel együtt Erdődy Lászlónak adományozta. Erdődy a kastélyt 1744. körül felújíttatta és egy második emeletet húzatott rá. A kastély körüli sáncárok vizét elvezettette, áthelyeztette a kápolnát és megszüntette a kastély udvarán lévő temetőt is. A család nem birtokolhatta háborítatlanul Iváncot, mert a gersei Pethők leányági leszármazottai 1763-ban pert indítottak a visszaszerzéséért. A pereskedés 54 évig tartott, végül 1817-ben azzal zárult, hogy Ivánc a Pethők leszármazottjáé lett, akik 1818-ban báró Pohárnoki-Hotkowich Ádámnak és Kukuljevich Antalnak adták el. 1867-ben a Kukuljevichek az egész kastélyt megvették és lényegében a második világháború végéig a birtok urai maradtak. A várkastély tetőzete 1943. október 27-én egy partizántámadás okozta tűzvészben leégett. A pusztulóban levő kastély maradványait 1946-ban államosították, majd miután helyreállítása elmaradt 1959-ben teljesen lebontották. Ma park van a helyén, ahol régészeti feltárások folynak.
Megjegyzés: Területe 1981-ben Kaniški Vrhovec, Krašovec és Mačkovec települések csatolásával növekedett.
Gazdaság
A község területén működő körülbelül kétszáz vállalat kétezer-nyolcszáz embert foglalkoztat. Fejlett az ipar, melynek hagyományosan munkaigényes ágazatai, a fafeldolgozás, a fémfeldolgozás, a húsfeldolgozás, a cipőgyártás és a textilipar a fő foglalkoztatók. A bérek a horvát átlag alatt vannak, és körülbelül nyolcszáz munkanélküli van. A Financial Times szerint Ivanec a külföldi befektetők számára legérdekesebb tíz kis európai város közé került. A kiválasztásban a különféle szakmák, üzleti övezetek és a gazdaságot ösztönző tényezők döntőek voltak.
Oktatás
Ivanecben az Ivančice Óvoda működik.
A régi iskola épülete
Az Ivanecben működő általános iskolák közül az Ivan Kukuljević Sakcinski Általános Iskola Kuljevčicában és Prigorecben (1–4. osztály), valamint Salinovacban (1–8. osztály) működik tagozatokkal. Ivanec a Varasdi Zeneiskola helyi tagozatát is működteti.
A középfokú oktatási igényeket az Ivaneci Gimnázium elégíti ki, amely három irányú képzést ad: gimnáziumi (általános), közgazdasági, valamint ipari és kézműves iskola (textil, szakmunkás és gépészet).
A Đuro Arnold Ivanec Nyílt Főiskola és az Ivanec Otthon Oktatási Központja szintén különböző korosztályok számára kínál oktatási programokat.
A 2001-es népszámlálás szerint Ivanecben 2460 lakos nem rendelkezett befejezett általános iskolai végzettséggel, 2509-en rendelkeztek befejezett általános iskolával, 6128-an befejezett középiskolával és 858-an befejezett főiskolai, egyetemi vagy mesterképzéssel.
Kultúra
Ivanecben található Gustav Krklec Városi Könyvtár és Olvasóterem.
2017. január 1-jén megkezdte adását a Sjeverni FM rádióállomás a 92,8MHz-es frekvencián.
Sport
NK Ivančica Ivanec labdarúgóklub
RK Ivančica Ivanec kézilabdaklub
KK Ivančica Ivanec kosárlabdaklub
Itt rendezik meg az egyik legrégebbi horvát hegyi futóversenyt, az Ivančicát, amelyet 1992 óta folyamatosan rendeznek meg.
Nevezetességei
A plébániatemplom elölnézetbenA plébánia barokk épülete
Ivánc régi várának helye a plébániatemplom északi oldalán található városi park területe. A legutóbbi ásatások során feltárták kastélynál sokkal régebbi román kori Keresztelő Szent János templom maradványait.
Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1758 és 1760 között gróf Erdődy László és felesége Illésházy Mária építtette. Mai formáját az 1894-es átépítés után nyerte el. A kereszt alaprajzú templomnak tágas szentélye és oldalkápolnái vannak. Berendezése között számos, történetileg jelentős, értékes szobor és festmény található. Különösen értékes a középkori eredetű oroszlános keresztelőmedence, mely valószínűleg a korábbi templomból származik. A kórus kő tartópillérein kagyló alakú díszítés látható az 1673-as évszámmal. A hajó déli falában gersei Pethő János 1616-ban készített sírköve található befalazva. A vastag mészvakolat alól gazdagon díszített mennyezetfreskók kerültek elő, melyet a pálosok híres freskófestője, Ivan Ranger művészetéhez közelálló mester, de lehet hogy a mester maga készített. A kórus barokk falfestményeit Antun Dovečer festette 1779-ben. Műtárgyai körül kiemelkedik egy barokk monstrancia, mely Krisztus keresztjének egy darabját tartalmazza. A templom orgonáját 1887-ben készítették. Értékes ólomüveg ablakait 1895-ben Karl Seyling műhelyében Bécsben készítették. A főapszis ablakán Mária Magdolna, a szentély északi oldalán pedig Szent Rafael és Tóbiás látható.
A plébánia barokk épülete.
A Szent Donát kápolna 1748-ban épült, azonban az idők folyamán romos állapotú lett. A téglát és tetőcserepet 1891-ben Kukuljevch László adományozta, a hívek pedig pénzadományokkal és önkéntes munkával járultak hozzá a megújításához.
Horvátország
é. sz. 46° 13′, k. h. 16° 07′46.216667°N 16.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 13′, k. h. 16° 07′46.216667°N 16.116667°E
.jpg)
