| Rennes Roazhon | |||
| Cathédrale St-Pierre | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Bretagne | ||
| Megye | Ille-et-Vilaine | ||
| Névadó | Condate Riedonum (római város) | ||
| Polgármester | Nathalie Appéré (2014-2020) | ||
| INSEE-kód | 35238 | ||
| Irányítószám | 35000 35200 35700 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 230 890 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 4128 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 46 m | ||
| Terület | 50,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Rennes Roazhon weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rennes Roazhon témájú médiaállományokat. | |||

Rennes (kiejtés: ʀɛn) (bretonul: Roazhon, gallul: Resnn, latinul: Condate, Condate Riedonum) nagyváros Franciaországban, Bretagne régiónak és Ille-et-Vilaine nevű megyéjének is székhelye (prefektúra). Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. A Vilaine folyó mentén elhelyezkedő település jelentős ipari és kulturális központ, egyetemein több mint 60 000 diák tanul. Lakosainak száma 230 890 fő (2023. január 1.). Rennes Saint-Grégoire, Chantepie, Le Rheu, Vezin-le-Coquet, Saint-Jacques-de-la-Lande, Noyal-Châtillon-sur-Seiche, Cesson-Sévigné, Betton, Montgermont és Pacé községekkel határos.
A kis települést a 9. században a breton törzseket királyságba egyesítő Nominoë csatolta országához. A százéves háború harcaiban sokat szenvedett, mivel a francia királyhoz csatlakozott vidék központja volt, az angolok ostrom alá vették. Csak a kitűnő lovag-hadvezér, Bertrand du Guesclin tudta felszabadítani az ostromgyűrűből 1356-ban. 1491-ben, a városban találkozott Bretagne-i Anna, a hercegség örököse jövendő férjével, VIII. Károly francia királlyal. Anna még jószerével gyermek volt, de már névházassága kötötte I. Miksa német-római császárhoz, Károly pedig ugyancsak névházasságban élt Miksa korábbi házasságából született leányával, Margit burgundi hercegnővel. Pápai engedéllyel véget vetettek mindkét névházasságnak, s a pár az év végén egybekelt. Anna továbbra is Bretagne hercegnője maradt, akkor is, amikor Károly halála után a soron következő királlyal, XII. Lajossal házasodott össze. Franciaország és Bretagne formális egyesítése csak akkor következett be, amikor a hercegnő veje, I. Ferenc került a trónra.
Rennes, a környék mezőgazdaságának a központja gyorsan fejlődött a 16.–17. században, 1720 decemberében azonban hatalmas tűz pusztította el. A középkori városból megmaradt egy-két kisebb negyed ma történelmi városmag. Az ekkorra már tartományi székhely újjáépítése gyorsan megtörtént, Jacques Gabriel tervei által.
A város még néhányszor beírta nevét a francia történelembe, 1762-ben Bretagne törvényhozása itt mondta ki a jezsuita rend feloszlatását, szembeszállt a királyi hatalommal és XV. Lajos minden erőfeszítése ellenére véghez vitte akaratát. La Chalotais főügyész volt a parlamenti döntés kezdeményezője, terjedelmes tanulmányban indokolta követelését, a mű könyv alakban is megjelent, s ebben az időszakban példátlan mennyiséget, 12 000 darabot adtak el belőle. A rennes-i döntés a francia forradalom előkészítésének egyik jelentős állomása. A város viszonylagos biztonságban került ki a forradalmi terror éveiből. Legerdit polgármester, aki egyszerű iparosemberből emelkedett erre a méltóságra, sikerrel tudta távol tartani városától a konvent megbízottját, Jean-Baptiste Carrier-t.
A második világháború során a német csapatok 1940. június 18-án elfoglalták a várost. A brit csapatok heves harcokat követően 1944. augusztus 4-én szabadították fel, súlyos károkat okozva a településen.
|
|
|
|
A városban metró is közlekedik.
A város fontos vasúti csomópont, négy vasútvonal is összefut a főpályaudvarán.