Sopronudvard

Sopronudvard (Großmutschen)
A Háromkirályok templom
A Háromkirályok templom
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangRépcesarud-Alsópulya településrésze
JárásRépcesarud-Alsópulya
PolgármesterAnton Blazovich (ÖVP)
Irányítószám7361
Körzethívószám02615
Forgalmi rendszámOP
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 27′ 57″, k. h. 16° 35′ 04″47.465833°N 16.584444°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 57″, k. h. 16° 35′ 04″47.465833°N 16.584444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopronudvard témájú médiaállományokat.

Sopronudvard (németül: Großmutschen, horvátul: Mučindrof) Répcesarud-Alsópulya község része Ausztriában, Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.

Fekvése

Felsőpulyától 6 km-re délkeletre a Répce bal partján fekszik.

Története

Már a római korban kiterjedt szőlőművelés folyt ezen a vidéken. Itt vezetett át a Rómából a Balti-tenger irányába haladó Borotyánkő út.

A mai települést 1466-ban „Wdward”, 1496-ban „Odwar” alakban említik.

Vályi András szerint „UDVARD. Gross Mutschen. Horvát falu Sopron Várm. földes Urai B. Sennyey, a’ kinek kastéllyával díszesíttetik, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 3 2/8 mértföldnyire; határja hegyes, sovány, 2 nyomásbéli, rozsot, árpát, zabot, és pohánkát terem, szőleje nints, legelője szoros.”

Fényes Elek szerint „Udvard, ném. Grosz-Mutschen, horvát falu, Sopron vmegyében, Kőszeghez északra 1 1/4 mfld., 358 kath. lak., 59 házzal. Van 385 hold sovány szántófölde, 800 h. erdeje, rétje, legelője; szőlője nincsen. F. u. gr. Niczky Emánuel.”

1910-ben 497, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1921-ben a trianoni és a saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.

Nevezetességei

A római Borostyánkő út egy feltárt szakasza az Urbarial-Wald bemutatóhelyen egy magas úttöltés formájában látható az erdőben.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.