Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén egykor kelták, rómaiak, avarok éltek, majd a 10. században magyarok érkeztek erre a vidékre. A mai település első írásos említése 1222-ben "minor Louku" azaz Kislók néven történt, a 13. században a lánzséri váruradalomhoz tartozott. Plébánosát 1410 körül említik "Plebanus in Lakenpooh" alakban.
1425-től a település Alsó- és Felsőlókból állt. A lánzséri uradalomhoz tartozott. Várkastélyát 1548 és 1552 között egy korábbi vizivár helyén Erasmus Teuffl építtette. 1612-ben Esterházy Miklós lett a lánzséri uradalom birtokosa. 1620 szeptemberében határában döntő csatát vívtak Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai a császáriakkal, a fejedelem serege itt szenvedte el első vereségét, sőt kapitányuk, Tarródy Mátyás is elesett. A győztes Esterházy Miklós nádor 1622-ben síremléket állíttatott neki, amely ma is látható. 1708-ban kuruc csapatok ütöttek rajta a falun. 1809-ben várkastélyában francia csapatokat kellett elszállásolni.
1670–71-ben Bécsből elűzött nagy számú zsidó érkezett a településre. Egyike volt annak a hét várvidéki településnek, ahol önálló zsidó közigazgatás működött. 1869-ben 770 zsidó élt itt, ami az akkori lakosság 62 százalékát tette ki. 1934-re számuk 346-ra csökkent. 1938-ban az Anschlusst követően a lakompaki zsidókat Bécsbe szállították, zsinagógájukat 1942-ben felgyújtották. A zsidó temetőben ma több mint 1700 sírkő található.
Fényes Elek szerint „Lakenbach, Laktó v. Lákompaknak is neveztetik, német falu Sopron vmegyében, Sopronhoz nyugotra 2 mfld. 517 kath., 1200 zsidó lak., synagógával. A lakosság bir 162 hold szántóföldet, 87 h. rétet; az uraság birtokát nem adta be. Földje sovány. Birja h. Eszterházy Pál, kinek itt egy vára van, melly vár a kapu feletti felirás szerint 1618-ban épült, a maig is jó karban van. A vár keritésén kivül emelkedettebb helyen áll Tarródy Mátyás kurucz vezérnek siremléke.”
A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. 1940-ben a németek az Esterházy birtokon cigánytábort létesítettek itt, ahol több ezer cigányt, többségben burgenlandi romákat tartottak fogva. 1943-ban a tábor lakóit részben az Auschwitzi koncentrációs táborba, részben Birkenauba szállították, ahol elpusztították őket. A tábort 1945 márciusában szabadította fel a szovjet munkás-paraszt Vörös Hadsereg.
1968-ban felépült a főiskola épülete. 1974 és 1982 között megépült a víz és csatornahálózat, új utcák létesültek. 1991-ben az iskolaépületet bővítették és átépítették. 1997-ben címert kapott a település.
Ausztria
é. sz. 47° 35′ 22″, k. h. 16° 27′ 46″47.589444°N 16.462778°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 22″, k. h. 16° 27′ 46″47.589444°N 16.462778°E
