Zwickau

Zwickau
Zwickau címere
Zwickau címere
Zwickau zászlaja
Zwickau zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySzászország
KerületChemnitz
Járásszabad város
PolgármesterPia Findeiß (SPD)
Irányítószám08001–08066
Körzethívószám0375
RendszámZ
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség86 405 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség2100 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság440 m
Terület102,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
é. sz. 50° 43′ 08″, k. h. 12° 29′ 46″50.718889°N 12.496111°EKoordináták: é. sz. 50° 43′ 08″, k. h. 12° 29′ 46″50.718889°N 12.496111°E
Zwickau (Szászország)
Zwickau
Zwickau
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Zwickau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwickau témájú médiaállományokat.

Zwickau város Németországban, Szászországban. A tartomány negyedik legnépesebb városa és a tartomány délnyugati részének regionális központja. Lakosainak száma 86 405 fő (2025. december 31.).

Fekvése

A Mulde folyó partján, Lipcsétől délre található.

Története

A mai Nyugat-Szászországban a 6. századig germán törzsek éltek. A 7. században a szorbok telepedtek le itt. A 10. században a szorbokat leigázta I. Henrik német király. A város nevének eredete valószínűleg a szorb Świkawa szóra vezethető vissza.

Nevét első ízben 1118-ban I. Dietrich von Haumburg érsek említette Zcwickaw alakban, de nem településként, hanem szlávok lakta területként. Ebben az időben Bertha von Groitzsch kezdeményezésére templomot építettek Mária tiszteletére.

1212-ben Zwickau városi jogokat kapott. 1232-ben a ferences rendi szerzetesek kolostort építettek maguknak. 1290-ben Zwickau birodalmi város. 1273-ban alakult meg a városi tanács, és 1297-től választanak polgármestert a városban.

A régió bányászata 1316-ban indult meg I. Frigyes meisseni őrgróf rendeletére. A bányákból ezüstöt és rezet termeltek ki. 1295-ben kezdték el építeni a vízvezető árkot és a városfalat. 1328-ban egy tűzvész miatt a város nagyobbik része, köztük a Mária-templom és a Katalin-templom is leégett. A városi jogot 1348-ban rögzítették a Codex Statutorum Zviccaviensium okmányban.

1403-ban ismét tűz pusztított a városban. I. Vilmos meisseni őrgróf (1343–1407) 7 éven át elengedte az adókat, hogy a lakosok újra fel tudják építeni városukat. A husziták 1430-ban sikeresen elfoglalták a várost és felégették a környező falvakat.

Az Érchegységben található ezüstérc-lelőhelyek miatt a 15-16. században jelentősen fejlődött és a vidék fontos gazdasági és kulturális központjává nőtte ki magát.

Az 1525-ös német anabaptista mozgalom innen indult a „zwickaui próféták” ihletésére. Wittenberg után ez lett a második város Európában, amely csatlakozott az evangélikus reformációhoz.

A város súlyosan sérült a 17. századi harmincéves háború során.

20-21. század

1945. április 17-én amerikai csapatok vonultak be a városba. 1945. június 30-án átadták Zwickaut a szovjet Vörös Hadseregnek.

1960-ban súlyos bányabaleset történt. Robbanás történt a „Karl Marx” kőszéngyárban, 123 bányász életét vesztette.

A 21. században jelentős munkaadó a Volkswagen konszern gyára.

Gazdaság

Gazdasága (textilipar, bányászat) már a 16. században fejlett volt.

A német autóipar egyik bölcsője. A zwickaui autógyártás több mint száz éves hagyománya a 20. század elején kezdődött a Horch (1904) és az Audi (1909/1910) gyárak megalapításával, amelyeket az Auto Union vett át az 1930-as és 1940-es években, majd az NDK-ban a Sachsenring folytatta a hagyományt, a Trabant autók gyártásával. Ma a Volkswagennek van itt gyára.

Kőszénbányászat, vasúti gépgyártás. Konfekcióipar.

Közigazgatás

Zwickaut öt kerület alkotja: a Központi, Keleti, Nyugati, Északi és Déli kerületek. A kerületeket városrészekre osztották:

Kerületek és városrészek

¹ Helység is

Városbővítés

A városhoz a következő településeket csatolták:

Népesség

A népesség alakulása 1834 és 2025 között:
Lakosok száma
6701
44 198
50 391
80 358
122 500
90 192
89 540
87 172
87 593
86 405
1834189018951925197520172019202220232025
Adatok: Wikidata

Látnivalók

Zwickauban született

Zwickauban élt

Testvértelepülések

Irodalom

Jegyzetek

  1. 1 2 "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2025". Gemeindeverzeichnis 2025 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2026. augusztus 27. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.
  2. ↑ Chisholm, Hugh , szerk. (1911). " Zwickau ". Encyclopædia Britannica . Vol. 28 (11. kiadás). Cambridge University Press. p. 1061.

További információk

Kapcsolódó szócikkek