| Zwickau | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Szászország | ||
| Kerület | Chemnitz | ||
| Járás | szabad város | ||
| Polgármester | Pia Findeiß (SPD) | ||
| Irányítószám | 08001–08066 | ||
| Körzethívószám | 0375 | ||
| Rendszám | Z | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 86 405 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 2100 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 440 m | ||
| Terület | 102,54 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése szabad város térképén | |||
| Zwickau weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zwickau témájú médiaállományokat. | |||
Zwickau város Németországban, Szászországban. A tartomány negyedik legnépesebb városa és a tartomány délnyugati részének regionális központja. Lakosainak száma 86 405 fő (2025. december 31.).
A Mulde folyó partján, Lipcsétől délre található.
A mai Nyugat-Szászországban a 6. századig germán törzsek éltek. A 7. században a szorbok telepedtek le itt. A 10. században a szorbokat leigázta I. Henrik német király. A város nevének eredete valószínűleg a szorb Świkawa szóra vezethető vissza.
Nevét első ízben 1118-ban I. Dietrich von Haumburg érsek említette Zcwickaw alakban, de nem településként, hanem szlávok lakta területként. Ebben az időben Bertha von Groitzsch kezdeményezésére templomot építettek Mária tiszteletére.
1212-ben Zwickau városi jogokat kapott. 1232-ben a ferences rendi szerzetesek kolostort építettek maguknak. 1290-ben Zwickau birodalmi város. 1273-ban alakult meg a városi tanács, és 1297-től választanak polgármestert a városban.
A régió bányászata 1316-ban indult meg I. Frigyes meisseni őrgróf rendeletére. A bányákból ezüstöt és rezet termeltek ki. 1295-ben kezdték el építeni a vízvezető árkot és a városfalat. 1328-ban egy tűzvész miatt a város nagyobbik része, köztük a Mária-templom és a Katalin-templom is leégett. A városi jogot 1348-ban rögzítették a Codex Statutorum Zviccaviensium okmányban.
1403-ban ismét tűz pusztított a városban. I. Vilmos meisseni őrgróf (1343–1407) 7 éven át elengedte az adókat, hogy a lakosok újra fel tudják építeni városukat. A husziták 1430-ban sikeresen elfoglalták a várost és felégették a környező falvakat.
Az Érchegységben található ezüstérc-lelőhelyek miatt a 15-16. században jelentősen fejlődött és a vidék fontos gazdasági és kulturális központjává nőtte ki magát.
Az 1525-ös német anabaptista mozgalom innen indult a „zwickaui próféták” ihletésére. Wittenberg után ez lett a második város Európában, amely csatlakozott az evangélikus reformációhoz.
A város súlyosan sérült a 17. századi harmincéves háború során.
1945. április 17-én amerikai csapatok vonultak be a városba. 1945. június 30-án átadták Zwickaut a szovjet Vörös Hadseregnek.
1960-ban súlyos bányabaleset történt. Robbanás történt a „Karl Marx” kőszéngyárban, 123 bányász életét vesztette.
A 21. században jelentős munkaadó a Volkswagen konszern gyára.
Gazdasága (textilipar, bányászat) már a 16. században fejlett volt.
A német autóipar egyik bölcsője. A zwickaui autógyártás több mint száz éves hagyománya a 20. század elején kezdődött a Horch (1904) és az Audi (1909/1910) gyárak megalapításával, amelyeket az Auto Union vett át az 1930-as és 1940-es években, majd az NDK-ban a Sachsenring folytatta a hagyományt, a Trabant autók gyártásával. Ma a Volkswagennek van itt gyára.
Kőszénbányászat, vasúti gépgyártás. Konfekcióipar.
Zwickaut öt kerület alkotja: a Központi, Keleti, Nyugati, Északi és Déli kerületek. A kerületeket városrészekre osztották:

¹ Helység is
A városhoz a következő településeket csatolták:
| Lakosok száma | 6701 | 44 198 | 50 391 | 80 358 | 122 500 | 90 192 | 89 540 | 87 172 | 87 593 | 86 405 |
| 1834 | 1890 | 1895 | 1925 | 1975 | 2017 | 2019 | 2022 | 2023 | 2025 |