Története
Görgeteg nevét 1360-ban említette először oklevél Gurgeteg alakban írva, majd 1436-ban Gergetheg írásmóddal fordul elő; mint a Veszprémi egyházmegye birtoka.
Az 1536 évi adólajstrom szerint Pekry Lajos, 1550-ben Alya Mátyás volt a birtokosa. Az 1565-1566 évi török kincstári adóösszeírásban 16 házzal szerepelt. 1598-1599-ben is a Veszprémi püspökség volt a birtokosa. 1660-ban a pannonhalmi főapátság dézsmajegyzéke szerint Sümeg várának tartozéka volt. 1715-ben 13 háztartását írták össze, ekkor gróf Volkra János veszprémi püspök volt a birtokosa. 1895-ben a Veszprémi püspökség az itteni birtokait kisebb részletekben eladta helybeli gazdáknak. 1872-ben egy nagy tűzvészben az egész helység leégett.
A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.
1910-ben 918 lakosából 916 magyar volt. Ebből 331 római katolikus, 574 református, 8 izraelita volt.
A 80-as évek elején hozzácsatolták a vele egybeépült Kuntelepet.
A községhez tartozott Rinyatamási-puszta is, melynek a helyén egykor Tamási falu feküdt.
2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.
Tamási
Tamási faluról 1407-ből maradtak fenn adatok. Az 1554 évi defterben Szenttamás helység néven említették. 1598-1599-ben Székely Mihály volt a földesura. 1856-ban már csak mint puszta volt említve és a Somssich családé volt, a 20. század elején pedig gróf Széchenyi Aladárnak volt itt nagyobb birtoka és kényelmes úrilaka.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 19,2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,9% németnek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,2%, református 8,2%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 2,4% (19,8% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 24,8% cigánynak, 1,3% németnek, 0,5% szerbnek, 0,5% horvátnak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% örménynek és ukránnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,7% volt római katolikus, 6,3% református, 0,7% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 19,3% felekezeten kívüli (22,2% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 46° 08′ 50″, k. h. 17° 26′ 41″46.147281°N 17.444811°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 50″, k. h. 17° 26′ 41″46.147281°N 17.444811°E
