Története
A falu határában található Kurjak vára, az ősi korbániai grófi család Kurjakovićok névadója és legrégibb székhelye. A családot 1298-ban, majd 1304-ben említi írott forrás "Curiacus de Corbavia" néven. A Kurjakovićok a Gusić nemzetségből származtak és a 14. század elejétől viselték a korbáviai grófi címet. Birtokaik voltak Likán, Korbaván, Bužanon, Humon és Nebljuhán kívül Knin területére is kiterjedtek. A korszak legjelentősebb horvát nemesi családja voltak. A várat először 1334-ben említik a korbávaiai gróffal és Budislav, Grgur és Pavol nevű fiaival kapcsolatban. 1527 és 1689 között török uralom alatt állt. 1689. július 21-én a horvát erők visszafoglalták Udbina várát, mely után a környező kisebb várak, így Kurjak is harc nélkül került újra horvát kézre. 1692-ben a Kurjak melletti Tužica-völgyben a horvát hadak megverték a Boszniából betörő 3200 fős török sereget is. A vár a határ keletre tolódásával jelentősége később megszűnt és elhagyták, azóta pusztult.
A falunak 1857-ben 1005, 1910-ben 607 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Udbinai járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik a közeli Mutilić parókiájához tartoztak. A falunak 2011-ben 28 lakosa volt.
Horvátország
é. sz. 44° 29′ 20″, k. h. 15° 43′ 01″44.488820°N 15.716823°EKoordináták: é. sz. 44° 29′ 20″, k. h. 15° 43′ 01″44.488820°N 15.716823°E
