Története
A település a török kiűzése után keletkezett amikor 1692-ben Bukovica környékéről érkezett pravoszláv vlahok települtek ide. A letelepedés fejében határőrszolgálatot láttak el. Közigazgatásilag a ribniki századparancsnokság alá. Parókiájához Divoselo, Čitluk, Ornice és Ribnik falvak tartoztak. Még 1692-ben a vesztes Tušica-völgyi csata után a török rajtaütött a településen, felégette és kirabolta azt. 1857-ben 1844, 1910-ben 2001 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941. augusztus 5-én az usztasák egy nap alatt Divoselo, Lički Čitluk és Ornice összesen 907 szerb polgárát mészárolták le. A mit sem sejtő embereket Kruškovacra hívták össze. A mészárlásról egyetlen túlélője egy 12 éves gyermek számolt be, akiben az élmény kitörölhetetlen nyomokat hagyott. A rémképek egész életén át elkísérték. Augusztus 6-án újabb 78 szerbet dobtak a faluhoz közeli Jarčja-barlangba. A második világháború idején több mint 70 alkalommal támadták a települést, a falu összesen 1012 lakost vesztett. A háború idején 350 harcost adott a nemzeti felszabadító hadseregbe, közülük 150-en estek el a harcok során. Az áldozatok emlékére a faluban emlékmúzeumot, a Jarčja-barlangnál emlékművet építettek. 1991-ben lakosságának 88 százaléka szerb nemzetiségű volt. A honvédő háború során a szerb erők innen támadták a közeli Gospić városát. 1993. szeptember 9. és 17. között a horvátok „Medački džep” (Medaki zseb) fedőnevű ellencsapásakor Divoselót, Citlukot és Ornicét teljesen lerombolták. A falvak lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben mindössze 2 lakosa volt.
Horvátország
é. sz. 44° 29′ 46″, k. h. 15° 21′ 51″44.496100°N 15.364200°EKoordináták: é. sz. 44° 29′ 46″, k. h. 15° 21′ 51″44.496100°N 15.364200°E
