Története
Területe már a római korban is lakott volt, mint azt a település feletti Klačnica-hegyen található ókori romok is jelzik. Az itteni erődített települést még az illírek építették és a rómaiak rombolták le. A római korban nem tartozott a fontosabb települések közé és hamarosan elnéptelenedett. A kora középkorban a Klačnicán ószláv település állt, melyet először 1179-ben említenek mint „Ablana” plébánia központját. A település mai neve olasz közvetítéssel szintén ebből a latin eredetű névből származik. A temetőben található Szent Miklós-templom már 1179-ben is állt. 1251-ben a Gutkeled nembeli István bán úgy határozott, hogy saját költségén Jablanac hegyén várat építtet és az itt lakóknak Sibenikhez és Trogirhoz hasonlóan szabad királyi városi jogokat adományoz. Abban az időben Jablanac a rabi püspökséghez tartozott, a korabeli glagolita írások szerint lakói horvát ča nyelvjárást beszéltek. A 13. század végén Jablanac urai a Frangepánok voltak. A török hódítás előrehaladásával a vidéken folyamatos lettek rablócsapatok zaklatásai. 1525-ben a török meglepetésszerűen megtámadta Karlobagot, sok lakost megölt, a házakat felgyújtotta és az egész környéket elpusztította, a maradék lakosság biztonságosabb helyekre menekült. A portyázók a tengerparton már Fiuméig, sőt tovább is elértek. A Zenggtől délre eső vidék a megerősített helyek (köztük Jablanac) kivételével már lényegében lakatlan volt. A 17. század közepén miután a török veszély alábbhagyott birtokosai elhatározták, hogy a területet újra benépesítik ezért több hullámban hercegovinai bunyevácokat telepítettek a környékére. Az első hullám 1647-ben Jasenica környékéről és a Zrmanja-mentéről érkezett, de erőszakos viselkedésük miatt letelepítésük nem volt sikeres, ezért a zenggi kapitány továbbküldte őket Pag és Rab szigetére, valamint Ražanac és Vinjerac vidékére. 1655-ben Obrovac, Zelengrad és Karin környékéről érkeztek új bunyevácok. Jablanac vidékére a végül itt maradó bunyevácok Likából, Krmpote és Krivi Put környékéről, illetve délről áttelepülve (Pozrmanje, Ražanac, Posedarje) érkeztek. 1690-re belőlük alakult ki a város és a környék lakossága. A településnek 1857-ben 986, 1910-ben 1101 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Utóbbi felbomlása után, 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 74 lakosa volt, akik főként a turizmusból élnek. A kikötő felett áll az újonnan épített „Ablana” szálloda.
A kikötő részlete
Jablanac látképe a kikötőből
A Szent József plébániatemplom
A Zavratnica-öböl
A Zavratnica-öböl bejárata
A Zavratnica-öböl strandja
Horvátország
é. sz. 44° 42′ 22″, k. h. 14° 53′ 50″44.706111°N 14.897222°EKoordináták: é. sz. 44° 42′ 22″, k. h. 14° 53′ 50″44.706111°N 14.897222°E
.jpg)
.jpg)
.jpg)
