| Sibenik | |
| A Szent Péter Pál pravoszláv templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Nagygordonya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43270 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 13 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sibenik témájú médiaállományokat. | |
Sibenik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.
Belovár központjától légvonalban 28, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 17 km-re északkeletre a Bilo-hegység egyik déli völgyében fekszik.
Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Sibnik” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szibenik” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szibenik” néven 30 házzal, 8 katolikus és 175 ortodox vallású lakossal találjuk.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 186, 1910-ben 417 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 75%-a szerb, 22%-a magyar, 3%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 75%-a szerb, 13%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. november 1-jén az Otkos 10 hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 19 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 186 | 226 | 205 | 305 | 399 | 417 | 434 | 463 | 205 | 230 | 236 | 180 | 131 | 124 | 38 | 19 |
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1934-ben épült. A délszláv háború során súlyosan megrongálódott.