Története
A térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be. Első írásos említése 1679-ben az egyházi vizitáció okiratában történt. Szent Péternek szentelt templomát már a következő évben említik. A csázmai Mária Magdolna plébánia filiája volt. 1715-ben kísérlet történt egy önálló pobjeniki plébánia alapítására, de ez akkor mégsem jött létre. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Pobienik” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. 1789-ben megalapították a vrtlinskai Szent Ilona plébániát, melynek Pobjenik is része lett. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pobienik” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Pobienik” néven 134 házzal, 729 katolikus vallású lakossal találjuk. A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 732, 1910-ben 685 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 215 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Horvátország
é. sz. 45° 42′ 38″, k. h. 16° 36′ 58″45.710600°N 16.616000°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 38″, k. h. 16° 36′ 58″45.710600°N 16.616000°E
