Története
A falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor a kihalt vidékre keresztény lakosságot telepítettek be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolni Moszti” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Moszti (Dolnyi)” néven szerepel.
Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Moszti (Dolni)” néven 38 házzal, 200 katolikus és 8 ortodox vallású lakossal találjuk.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 287, 1910-ben 500 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99,6%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település szomorú nevezetessége, hogy a második világháború idején itt követték el az első horvátországi háborús bűntettet. 1941. április 10-én nagycsütörtökön, két nappal a Független Horvát Állam kikiáltása után a Verőcéről bevonuló II. jugoszláv lovasezred és a velük érkező szerb szabadcsapatok 11 fegyvertelen horvát polgári személyt gyilkoltak meg a településen, mely súlyos károkat is szenvedett. A háború alatt a három településről Donji, Srednji és Gornji Mostiról összesen 71 lakos esett el, vagy gyilkoltak meg, köztük a plébánost Viktor Müller atyát is. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 210 lakosa volt.
Horvátország
é. sz. 46° 03′, k. h. 16° 52′46.050000°N 16.866667°EKoordináták: é. sz. 46° 03′, k. h. 16° 52′46.050000°N 16.866667°E
