Mala Mlinska

Mala Mlinska
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségVelika Trnovitica
Jogállásfalu
Irányítószám43285
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség66 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság145 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 39′ 46″, k. h. 16° 56′ 37″45.662800°N 16.943700°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 46″, k. h. 16° 56′ 37″45.662800°N 16.943700°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mala Mlinska témájú médiaállományokat.

Mala Mlinska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Velika Trnoviticához tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 27, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtői alatt, a Mlinska-patak partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint e területen már az őskorban éltek emberek. Stojan Dimitrijević 1979-ben itt végzett kutatásai során a szomszédos Velika Mlinska határában a Lasinja kultúrának, az i. e. 4000 körül virágzott, a középső rézkor egyik legjelentősebb kultúrájának a tárgyi emlékeit találta meg. A település nevét a rajta keresztülfolyó Mlinska-patakról kapta. A patak neve az egykor itt működő vízimalmokról (horvátuk: mlin) származik. A mintegy száz évnyi török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A 17. század közepén elsősorban a Lonja és a Szávamentéről, majd később Zengg és Lika vidékéről települt be a katolikus horvát lakosság. A szerbek főként délről, a török megszállás alatt maradt boszniai területekről jöttek részben a török hatóságok üldözése miatt, részben a határőrvidék katonai hatóságainak ösztönzésére.

A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Mala Mlinszka” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában az akkor egységes települést „Mlinszka” néven találjuk. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Mlinszka” néven 66 házzal, 154 katolikus, és 290 ortodox vallású lakossal találjuk. A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1900-ban 264 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 54%-a horvát, 41%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 81 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
00002640002112131921501291238681

(1857 és 1890, valamint 1910 és 1931 között lakosságát Mlinska néven Velika Mlinskához számították.)

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 431. o.
  3. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 150. o. Buda, 1829.
  4. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. április 2.

Források

További információk