Nevinac

Nevinac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNova Rača
Jogállásfalu
Irányítószám43272
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség172 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 48′ 52″, k. h. 16° 54′ 12″45.814400°N 16.903200°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 52″, k. h. 16° 54′ 12″45.814400°N 16.903200°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nevinac témájú médiaállományokat.

Nevinac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nova Račához tartozik.

Fekvése

Belovár központjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a Bilo-hegység déli lejtői alatti enyhén dombos síkságon, a Severinska-patak partján fekszik.

Története

A falu a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Nevinecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Nevinecz” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Nevinecz” néven 44 házzal, 258 katolikus vallású lakossal találjuk.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 267, 1910-ben 350 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 203 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
267300315327346350326348288311310275237220239203

Nevezetességei

Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. század végén épült a korábbi, 18. századi templom helyén neogótikus és neoromán stílusban. A régi templomból csak a harangtorony alsó részei maradtak fenn. A templom keletelt, latinkereszt alaprajzú, egyhajós épület szűkebb, sokszögzáródású szentéllyel, melyet kívülről támpillérek támasztanak. A harangtorony a nyugati homlokzat előtt áll. A templombelső csehsüveg boltozatos, a kórust márványoszlopok tartják. Berendezése az építés idejéből származik.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 461. o.
  3. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.
  4. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. június 12.
  6. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2102.

Források

További információk