Orovac

Orovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségSeverin
Jogállásfalu
Irányítószám43274
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség253 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 51′ 52″, k. h. 16° 58′ 35″45.864500°N 16.976500°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 52″, k. h. 16° 58′ 35″45.864500°N 16.976500°E

Orovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Severinhez tartozik.

Fekvése

Belovár központjától légvonalban 11, közúton 14 km-re keletre, községközpontjától 4 km-re északra, a Bilo-hegység déli lejtőin, Severin, Ciglena és Kašljavac között, a Borovička-patak jobb partján fekszik.

Története

A falu a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Orovacz” néven szerepel. Már ekkor állt a falutól keletre a Szent Miklós tiszteletére szentelt pravoszláv templom, melyet ma már nem találunk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Orovacz” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Orahovecz” néven 40 házzal, 112 katolikus és 243 ortodox vallású lakossal találjuk.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 652, 1910-ben 974 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 81%-a horvát, 17%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 82%-a horvát, 9%-a szerb nemzetiségű volt. 1992-ben Severinnel együtt Belovártól Nova Rača községhez csatolták, majd 1997-ben erről leválasztva az új, önálló Severin község része lett. 2011-ben a településnek 341 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
320410472656772915892934819805766663535438400341

Nevezetességei

A falu közepén, a főutca nyugati oldalán álló Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1902-ben épült, 1995-ben felújították. Kisméretű, egyhajós, négyszög alaprajzú épület, félköríves ablakokkal. Piramis alakú toronysisakkal fedett harangtornya a kalati homlokzat felett áll.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 483. o.
  3. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 189. o. Buda, 1829.
  4. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. június 10.

Források

További információk