Imsovac

Imsovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségKončanica
Jogállásfalu
Irányítószám43506
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség135 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 36′ 11″, k. h. 17° 03′ 20″45.603100°N 17.055500°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 11″, k. h. 17° 03′ 20″45.603100°N 17.055500°E

Imsovac (1900-ig Imsovo Selo, majd 1971-ig Imsovci) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Končanicához tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 37, közúton 56 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 13, közúton 18 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az Ilova és bal oldali mellékvize, a Toplica-patak közötti alacsony kiemelkedésen fekszik.

Története

A falu török kiűzése után egy erdőirtáson keletkezett. A betelepülő szerb családok a 17. század végén főként Boszniából érkeztek. A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Novo Szelo” néven találjuk.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Novoszello” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Novoszello” néven 35 házzal, 259 ortodox vallású lakossal találjuk.

A Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 320, 1910-ben 835 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében főként magyar lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a szerb, 43%-a magyar anyanyelvű volt. 1909-ben magyar iskolát is létrehoztak, de mivel a horvát hatóságok éveken át megtagadták működési engedélyét be kellett zárni. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 74%-a szerb, 15%-a magyar nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 200 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
320366480639772835806800692691666497380309263200

Nevezetességei

A Legszentebb Istenanya pártfogása (Pokrova Presvete Bogorodice) tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1927-ben épült az 1765-ben fából épített templom helyén. Egyhajós épület, keletre néző félköríves szentéllyel, nagyméretű félköríves ablakokkal. A nyugati homlokzat felett áll a hagymasisakkal fedett harangtorony. Körülötte található a falu pravoszláv temetője.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 467. o.
  3. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
  4. ↑ Makkai Béla: Erőpróbák és helytállás a perem-magyarság nemzeti (ön)szervezésében (1867–1920) Budapest, 2016.
  5. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. szeptember 1.

Források

További információk