Története
A mai község Magyarlad és Németlad egyesüléséből jött létre 1950-ben. A középkorban – éppúgy, mint napjainkban – Lad nevű helységként tartották számon: 1772-ben csak magyar nyelvet beszélő polgárok éltek a településen. Ahogy Somogyban több helyen is, a 18. század közepén telepedtek a németek Ladra. Új utcasorok épültek, és 1745-ben két részre szakadt a valójában egységes szerkezetű falu. A megkülönböztetés egészen 1950-ig tartott, akkor kapta vissza az eredeti, hajdani Lad nevet a község.
Az 1950-es megyerendezés előtt a két település a Szigetvári járáshoz tartozott. Mivel ekkor az egyesített Lad és Patosfa kivételével az egész járást Baranya megyéhez csatolták, ezért e két község a Barcsi járáshoz került.
Magyarlad
A középkorban csak egy Lad nevű helység volt a vármegye területén, mely már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, tehát ekkor már plébániája is volt. 1452-ben Csapi Máté birtoka volt, aki itteni birtokait Páti Török Lászlónak adta zálogba, 1453-ban pedig a Bódogasszonyfalvi család nőtagjai a helység részeit a Csapiaknak zálogosították el. 1459-ben Csapi András itteni birtokaira szabad rendelkezési jogot nyert a királytól. 1464-ben Berényi Benedek és Geresgali Baby György új adományul kapták meg, majd 1468-ban Battyáni Péter fia, Benedek, kapta. 1489-ben a Ladi család, 1536-ban Ipoltfy János, 1550-ben Both György, 1598-1599-ben Istvánffy Miklós birtoka volt. A török időkben, az 1565-1566. évi török kincstári adólajstromban Lad 8 házzal volt felvéve. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint az Istvánffy családé volt. 1715-ben 7 háztartást írtak benne össze s ekkor a kincstár birtoka volt. 1726-1733 között a gróf Rindsmaul család birtoka, 1738-ban Szily Ádám birtokába került. További sorsa Németladéval azonos.
Református temploma 1734-ben épült.
Németlad
A középkorban csak egy Lad nevű helység volt itt. 1745-ben németek telepedtek le Ladra. Ekkor a helység két részre szakadt és ez a falu lett Németlad.
A gróf Hoyos Miksa parkjához tartozó kis angol erdőben látható romok és szobormaradványok egy régi kolostor és templom nyomait mutatják. A hajdani kolostor birtoklását különben a Magyarlad határában fekvő Máriahegy és Pap-erdő is bizonyítani látszanak. A két Lad helység birtokosa az újabb korig a Czindery család volt, de Czindery László 1860 január 24-én bekövetkezett halálával itteni birtokai báró Wenckheim Bélára szálltak, az 1900-as évek elején pedig gróf Hoyos Miksa és gróf Festetics Kálmán volt a nagyobb birtokosa. A községbeli szép kastélyt gróf Hoyos Miksa 1910-ben építtette, a kastélyban 4000 kötetes könyvtára volt.
1875-ben és 1880-ban nagy tűzvész pusztított a településen, ekkor majdnem az egész község a lángok martaléka lett.
A település határában fekvő Tolvajvölgyet egykor sűrű erdő borította, amely a régi betyárvilágban sok szegénylegénynek a búvóhelye volt.
A településhez tartoztak Gyöngyös-puszta, Mária-major, Tiltvány- és Szentmihály-puszták is.
Szentmihálypuszta
Szentmihálypuszta a középkorban falu volt, mely már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult, tehát ekkor már egyháza is volt. 1452-ben Csapi Máté itteni birtokait Páti Török Lászlónak zálogosította el. 1459-ben Csapi András volt a birtokosa. Az 1565-1566. évi török kincstári adólajstromban Lad-Szent-Mihály néven 8 házzal volt feltüntetve. 1593-1599 között Istvánffy Miklós birtoka volt. 1733-ban már csak puszta és a Hunyady családé volt.
Veresfalva
A Németladtól keletre elterülő Vörösfai-dűlő Veresfalva (Veresfalu) emlékét őrzi. Veresfalva 1486-ban Dombai Ferenc, 1506-ban pedig néhai Dombai Dávid birtoka volt. 1598-1599-ben Batthyány Farkas volt a földesura.
Veresfalva a 17. század elején teljesen elpusztult.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 8,7% németnek mondta magát (0,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,8%, református 13,5%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 7,3% (3% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 5,1% németnek, 2,7% cigánynak, 0,2% ukránnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 10,1% református, 0,2% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (24,7% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 46° 08′ 45″, k. h. 17° 38′ 46″46.145769°N 17.645989°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 45″, k. h. 17° 38′ 46″46.145769°N 17.645989°E
