| Tinjan | |||
| Tinjan központja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Megye | Isztria | ||
| Község | Tinjan | ||
| Jogállás | falu | ||
| Polgármester | Mladen Rajko | ||
| Irányítószám | 52444 | ||
| Körzethívószám | (+385) 052 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1729 fő (2021. aug. 31.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 319 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Tinjan weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tinjan témájú médiaállományokat. | |||
Tinjan (olaszul: Antignana) falu és község Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Brčići, Brečevići, Jakovici, Kringa, Muntrilj, Radetići és Žužići települések tartoznak hozzá.
Az Isztria középső részén, Pazintól 10 km-re délnyugatra a Pazin – Poreč főút mellett, a mély és termékeny Draga (Lim-völgy) feletti sziklás fennsíkon fekszik. Környékét a hozzá tartozó településekkel együtt Tinjanštinának nevezik.
Tinjan története során sokáig határvár volt. A római korban „Attinianum” néven Parentium (Poreč) környékét védte a félsziget belsejének nem romanizált népeitől és a Tarsatica (Trsat) felé menő utat ellenőrizte. Első írásos említése III. Sándor pápa oklevelében történt „ecclesia Antoniana” néven. Ezután még 1194-ben és 1225-ben is említik a korabeli források. A középkorban Schwarzenburgi Meinhard pazini birtokainak egyike lett és Pazin várával együtt a goricai grófság része lett. A grófság nyugati határait védte az aquileiai pátriárka birtokaival szemben. 1374-ben Habsburg birtok lett akik falait és tornyait megerősítették és a pazini grófság határát ellenőrizte a velencei területekkel szemben. Fontos szerepet játszott a 14. és a 16. század közötti háborús eseményekben és jelentősége megnőtt. 1578-ban a pazini urbárium már városként (stadt) említi, bár később már csak városkának (stättl) minősítették. Az uszkók háború (1615-1618) idején elfoglalták a velencei hadak és a háborút lezáró madridi béke értelmében még megmaradt falait is lerombolták. 1797-ben a napóleoni háborúk során elfoglalták a franciák, majd Napóleon bukása után az egész Isztria osztrák uralom alá került és 1825-ben önálló közigazgatási egységgé alakították, melynek székhelye Pazin lett. A településnek 1857-ben 1391, 1910-ben 787 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 408, a községnek összesen 1672 lakosa volt.
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1391 | 1438 | 656 | 684 | 702 | 787 | 1825 | 1636 | 641 | 631 | 538 | 481 | 461 | 435 | 396 | 408 |