Tinjan

Tinjan
Tinjan központja
Tinjan központja
Tinjan zászlaja
Tinjan zászlaja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségTinjan
Jogállásfalu
PolgármesterMladen Rajko
Irányítószám52444
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség1729 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság319 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 13′ 02″, k. h. 13° 50′ 20″45.217222°N 13.838889°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 02″, k. h. 13° 50′ 20″45.217222°N 13.838889°E
Tinjan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tinjan témájú médiaállományokat.

Tinjan (olaszul: Antignana) falu és község Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Brčići, Brečevići, Jakovici, Kringa, Muntrilj, Radetići és Žužići települések tartoznak hozzá.

Fekvése

Az Isztria középső részén, Pazintól 10 km-re délnyugatra a Pazin – Poreč főút mellett, a mély és termékeny Draga (Lim-völgy) feletti sziklás fennsíkon fekszik. Környékét a hozzá tartozó településekkel együtt Tinjanštinának nevezik.

Története

Tinjan története során sokáig határvár volt. A római korban „Attinianum” néven Parentium (Poreč) környékét védte a félsziget belsejének nem romanizált népeitől és a Tarsatica (Trsat) felé menő utat ellenőrizte. Első írásos említése III. Sándor pápa oklevelében történt „ecclesia Antoniana” néven. Ezután még 1194-ben és 1225-ben is említik a korabeli források. A középkorban Schwarzenburgi Meinhard pazini birtokainak egyike lett és Pazin várával együtt a goricai grófság része lett. A grófság nyugati határait védte az aquileiai pátriárka birtokaival szemben. 1374-ben Habsburg birtok lett akik falait és tornyait megerősítették és a pazini grófság határát ellenőrizte a velencei területekkel szemben. Fontos szerepet játszott a 14. és a 16. század közötti háborús eseményekben és jelentősége megnőtt. 1578-ban a pazini urbárium már városként (stadt) említi, bár később már csak városkának (stättl) minősítették. Az uszkók háború (1615-1618) idején elfoglalták a velencei hadak és a háborút lezáró madridi béke értelmében még megmaradt falait is lerombolták. 1797-ben a napóleoni háborúk során elfoglalták a franciák, majd Napóleon bukása után az egész Isztria osztrák uralom alá került és 1825-ben önálló közigazgatási egységgé alakították, melynek székhelye Pazin lett. A településnek 1857-ben 1391, 1910-ben 787 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 408, a községnek összesen 1672 lakosa volt.

Nevezetességei

Lakosság

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
1391143865668470278718251636641631538481461435396408