Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Legnagyobb része lakott volt római korban is, majd a kora középkorban vár épült ide. Ennek falai még ma is állnak. A 9. – 10. századból egy fonatos díszítményes kőtöredék került itt elő. A vár előtti téren a "Kašća", a tizedszedők raktára állt, földszintjén árkádos loggiával. A várat 1102-ben „Bagnoli” néven említik először amikor az isztriai őrgrófságtól az aquileai pátriárka fennhatósága alá került és egészen a 14. századig oda tartozott. Ezután a pazini grófság része volt, hűbérurai a Turrini, Eberstein, Devinski, Wachsensteiner és Elacher családok voltak. Az 1498-as urbárium „Vijnal” néven említi. Fontos stratégiai helyzeténél fogva (az Učka-hegység, a Pazini-medence és a Raša-folyó völgyét összekötő utakat ellenőrizte) a 16. és 17. században többször érte támadás.
A település a vártól északra a hosszúkás dombtetőn fejlődött ki és a 13. században már városias településnek számított. Ekkor alakult ki Boljun régi magja. A 14. és 15. században lakosságának egy része a török elől Boszniából menekült ide. Virágkorát a 15. és 17. század között élte, amikor mintegy 130 család élt itt. A 18. században épült meg az isztriai Jozefinának nevezett Učka - Vranja - Boljun - Paz – Pazin út. Középkori falait a 19. századig lebontották, de a déli nagy kapu a “Vela vrata” még sokáig állt. A település magja mai képét a 19. században kapta. Boljunnak 1857-ben 759, 1910-ben 426 lakosa volt. A fő utca a domb hosszában húzódik és a fő tér máig megtartotta középkori karakterét. A település középkori magjának egy része, az egykori városkapu és a vár közti házsor nagyon rossz állapotban van. 2011-ben 83 lakosa volt.
.jpg)
Horvátország
é. sz. 45° 18′ 10″, k. h. 14° 07′ 16″45.302778°N 14.121111°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 10″, k. h. 14° 07′ 16″45.302778°N 14.121111°E
