Története
Területe már a történelem előtti időben lakott volt, a római korból azonban nem maradtak fenn jelentősebb leletek. A középkorban a kloštari Szent Mihály bencés kolostor birtokaihoz tartozott. A sorozatos háborúk és járványok lakosságát nagyrészt kipusztították. 1541-ben a velencei hatóságok a török hódítás elől menekülő dalmáciai horvátokkal telepítették be.
1857-ben 160, 1910-ben 218 lakosa volt. Az első világháború következményei nagy politikai változásokta hoztak az Isztrián. 1920-tól 1943-ig az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. Az olasz kapitulációt (1943. szeptember 8.) követően az Isztria német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A település végül csak 1945 május elején szabadult fel. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, melynek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 154 lakosa volt, többségük mezőgazdaságból (gabona, szóló, olajbogyó) és turizmusból (magánszállások, néhány kocsma és étterem) él.
Horvátország
é. sz. 45° 09′ 50″, k. h. 13° 39′ 50″45.164000°N 13.664000°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 50″, k. h. 13° 39′ 50″45.164000°N 13.664000°E
