Hrnjevac

Hrnjevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségKutjevo
Jogállásfalu
Irányítószám34335
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség165 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 17° 49′ 37″45.425000°N 17.827000°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 17° 49′ 37″45.425000°N 17.827000°E

Hrnjevac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 16, közúton 20 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re nyugatra, a Pozsegai-medence északi szélén, a Krndija-hegység lábánál, Lukač és Venje között fekszik.

Története

Hrnjevac területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is lakott volt. Határában a Krndija-hegység déli lejtőin fekvő „Brdo” és „Košarine” lelőhelyeken az i. e. 5300 és 4300 közötti Sopot–Bicske-kultúra, az i. e. 4350 - 3950 közötti Balaton-Lasinja-kultúra és az i. e. 3960 és 3500 között virágzott Retz-Gajary kultúra településének nyomait, főként cseréptöredékeket találtak. A Brdo lelőhelyen a hely későbbi népességére utaló bronz és vaskori leletek is előkerültek.

Hrnjevac település már a középkorban is létezett. 1455-ben „Hernewchewcz”, majd 1464-ben „Hernyechewcz” néven köznemesi birtokként tűnik fel. A közeli településekkel együtt 1537 körül került török fennhatóság alá. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a török uralom alatt maradt Boszniából pravoszláv szerbek települtek be. 1698-ban „Hernye” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.

1702-ben 8, 1740-ben 14 ház állt a településen. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Hernyevacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Hernyevacz” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ernyevácz” néven 16 házzal és 109 ortodox vallású lakossal találjuk. A 19. század végén és a 20. század elején cseh, német és magyar családok érkeztek ide.

A településnek 1857-ben 69, 1910-ben 235 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 34%-a cseh, 21%-a szerb, 18%-a német, 17%-a horvát, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 174 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
69748585170235261222238278242206208207188174

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
  3. 1 2 Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  4. ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 28.
  5. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 238. o.
  6. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
  7. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  8. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 28.
  9. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1973.
  10. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1976.

Források

További információk