Rajsavac

Rajsavac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségJakšić
Jogállásfalu
Irányítószám34308
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség272 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 21′ 54″, k. h. 17° 47′ 46″45.365000°N 17.796000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 54″, k. h. 17° 47′ 46″45.365000°N 17.796000°E

Rajsavac (1880 és 1991 között Rajsavci) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Jakšićhoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 8, közúton 11 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére vezető út mentén, Radnovac és Cerovac között fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már ősidők óta lakott volt. Határában „Zelena Laguna” horgászegyesület halastavánál sok, a lasinja-kultúrához tartozó edénytöredék (fazekak, tálak, cserépkanalak, idolok, hálónehezékek, sok kőeszköz töredék) került elő az i. e. 1950. és 1750. közötti időből. A leletek egy része a pozsegai múzeumba, más részük az iskola gyűjteményébe került.

A mai település is régi lehet, de a középkorból nem maradt adat róla. A környék településeivel együtt 1537-ben foglalta el a török. A török korban valószínűleg muzulmán horvátok lakták. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a muzulmán lakosság pedig Boszniába távozott. 1697 körül Boszniából katolikus horvátok települtek ide. 1702-ben 11, 1730-ban 13 ház állt a településen. Kezdetben kamarai birtok volt, de lakossága a század közepére kihalt. A németek betelepítése már 1764-ben megkezdődött. Először a Kreper család települt le itt, őket 1773-ban még további öt család követte. A 19. század elején további németek érkeztek, akik többségbe kerültek a településen.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Raisavacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Raiszavacz” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Raiszavacz” 7 házzal, 47 katolikus vallású lakossal szerepel.

1857-ben 70, 1910-ben 205 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a német, 36%-a horvát, 9%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború vége előtt a partizánok elől 15 német család menekült Németországba. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 313 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A falunak közösségi háza és boltja is van.

Lakossága

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
70104115107163205251294368363341298292355378313

Nevezetességei

Oktatás

1942-ben a német lakosság új, német nyelvű iskolát alapított a településen, de hadi események miatt a németek még a háború vége előtt menekülni kényszerültek. A háború után 1947-ben új horvát népiskola kezdte meg működését, addig a horvát gyermekek a szomszédos Cerovacra jártak iskolába. Ma a településen a jakšići elemi iskola területi iskolája működik.

Sport