Pozsegától légvonalban 11, közúton 13km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12km-re délnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtői alatt, a Pozsegai-medencében, Lučinci és Toranj között fekszik.
Története
A középkorban a velikei várhoz tartozó uradalomhoz kapcsolódott.[forrás?] Nevét magyar névadással valószínűleg azokról az olasz hospes telepesekről kapta, akik a vár vonzásában kerültek ide.[forrás?] Horvát neve a magyarból való.
A térséget 1532-ben szállta meg a török. A török uralom idején Boszniából érkezett pravoszláv szerbek települtek ide. 1698-ban „Olyazi” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.
Az első katonai felmérés térképén„Dorf Oljajscze” néven látható.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Olyaszy” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Olaszi” néven 19 házzal és 149 ortodox vallású lakossal találjuk. 1857-ben 135, 1910-ben 240 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai lakosságának 89%-a szerb, 9%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a szerb, 3%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 63 lakosa volt.
Horvátország
é. sz. 45° 24′ 36″, k. h. 17° 34′ 44″45.410000°N 17.579000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 36″, k. h. 17° 34′ 44″45.410000°N 17.579000°E
