| Poljanska | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Velike |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34330 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 77 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 315 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Poljanska falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.
Pozsegától légvonalban 15, közúton 18 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re nyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin fekszik.
A település már a középkorban is létezett. Kővár várának tartozékai között 1421-ben említik „Poss. Polyancz” alakban. 1475-ben és 1476-ban, majd 1523-ban ugyancsak a vár uradalmához tartozó települések között szerepel. Már Josip Buturac feltételezte, hogy itt a középkorban ferences kolostor állt, majd később Stanko Andrić bizonyítékot is talált erre. 1510-ben egy az obszerváns ferences rendtartomány kolostorait felsoroló okiratban „de Polyenu” alakban szerepel a szlavóniai kolostorok között. Andrić szerint a kolostor alapítói Zápolya Imre és István voltak. (A Zápolya, vagy Szapolyai család köztudottan szlavóniai származású volt.) A kolostor valószínűleg akkor pusztult el, amikor az 1532-ben Kőszeg ostroma alól visszavonuló török sereg az egész vidéket végigpusztította.
1698-ban „Polyanka” néven 9 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Polyanska” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Polyanszka” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Polyanszka” néven 37 házzal, 239 katolikus és 75 ortodox vallású lakossal találjuk.
1857-ben 224, 1910-ben 361 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 58%-a horvát, 18%-a szerb, 16%-a magyar, 5%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 79%-a horvát, 12%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 96 lakosa volt.
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 224 | 225 | 180 | 205 | 248 | 361 | 357 | 425 | 354 | 359 | 322 | 277 | 188 | 140 | 134 | 96 |