| Abbázia (Opatija) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék | ||
| Község | Abbázia | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Fernando Kirigin SDP | ||
| Irányítószám | 51410 | ||
| Körzethívószám | (+385) 051 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 619 fő (2021. aug. 31.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 0 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Abbázia weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Abbázia témájú médiaállományokat. | |||
Abbázia (horvátul Opatija, olaszul és németül Abbazia) város és község (járás) Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Dobreć, Ičići, Ika, Abbázia, Oprič, Pobri, Poljane, Vela Učka és Veprinac.
Fiumétól 8 km-re nyugatra, az Isztriai-félsziget északkeleti részén, a Kvarner-öböl partján, az Učka-hegység lábánál fekszik. Közúton az Isztriai-félsziget felől az A8-as autópályán, a Trieszt és a Dalmácia felől az A7-es autópályán, Zágráb felől az A6-os autópályán érhető el. Vasútállomása Matuljiban van. A várost babérfaligetek veszik körül, tengerpartja sziklás és festői.
Horvát neve az opatija (apátság) főnévből származik, miként a magyar az azonos jelentésű olaszból.
Mivel az Učka hegye emelkedik fölé (1396 m), e hegy miatt télen is enyhe az éghajlat. A téli átlaghőmérséklet: 7-9 °C, míg nyáron a hegy mérsékli a meleget.
A városban mediterrán növényzetet, gyönyörű parkokat találhat a látogató: babér, leander, pálmák nyújtanak kellemes környezetet.



A 15. században bencések alapítottak itt kolostort. A 19. századig lakatlan vidékre először fiumei kereskedők kezdtek építkezni a kolostor köré. Fiume kikötőjének kiépülésével üdülőterületté fejlődött, 1884-ben a vasút kiépülésével hatalmas nyüzsgő üdülőhellyé vált.
1907-re Karlsbad után a Monarchia második legnagyobb üdülőhelye lett, ahol több neves személyiség, köztük I. Ferenc József és több király és művész is megfordult. Szanatóriumait többnyire magyar orvosok vezették. 1908-tól Opatija-Matulji vasútállomástól villamos közlekedett a városon át egészen Lovranig.
1918-ig az Osztrák Tengermellék, majd 1918-ban Olaszország, 1943-ban a Független Horvát Állam, majd 1945-ben Jugoszlávia része lett. Horvátország 1991-es függetlenné válásával hozzá került.
Gazdaságának alapja az idegenforgalom, amely a városban évszázados múltra tekinthet vissza. Főleg klimatikus gyógyhelyként ismert, reuma, asztma, szívbetegség kezelése lehetséges itt. Strandsétányát a 19–20. század fordulóján kezdték kiépíteni, mígnem 12 km hosszú lett Volosko felé, neve az olasz eredetű: Lungomare.
Turisztikai infrastruktúrája: 29 hotel, 5000 ággyal, 1000 privát ágy várja a látogatókat, összesen 12 000 főt tudnak egyszerre fogadni, a kempinget is beszámítva.
2000-ben az Európai Értékelő Bizottság Környezetvédelmi Alapítványa Kék Zászlóval tüntette ki Abbázia kikötőjét.