Lubenice látképe délnyugatról
Lubenice
Kápolna Lubenicén
Látkép a harangtoronnyal
Utcarészlet
Strand Lubenicén
Lubenice
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Lubenice | |
 | |
| Lubenice látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Cres |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 51557 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 378 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′ 13″, k. h. 14° 19′ 55″44.887000°N 14.332000°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 13″, k. h. 14° 19′ 55″44.887000°N 14.332000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lubenice témájú médiaállományokat. | |
Lubenice (olaszul: Lubenizze) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.
Fekvése
Cres szigetének középső részén részén, Cres városától légvonalban 10 km-re délnyugatra, a sziget nyugati partjától 1 km-re meredek sziklán fekszik. A település szabálytalan kiterjedésű, nagyjából ovális alakú erős építésű házakkal. Két hosszirányú utcáját kis átjárók kötik össze. A keleti oldalon megmaradtak a középkori várfalak, valamint az északi és déli várkapu. A városias jelleget tükrözi a plébániatemplom harangtornya melletti loggia és a tér a közkúttal. A településen középkori kápolnák sora található, melyek Remete Szent Antal, Szent Jakab, Szent Mihály és Szent István vértanú tiszteletére vannak szentelve.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már négyezer éve folyamatosan élnek emberek. Ezt bizonyítják a környező bronz és vaskori halomsírok. Az ókorban Hibernitia jól megerősített és stratégiai fontosságú vára állt itt. Nevét valószínűleg az itt gyakran fújó fagyos szelekről kapta, melyek a dombon épült településeket jellemzik. Itt váltak kétfelé az Osor és Beli felé menő főutak. Abban az időben ez volt a Cres-sziget négy legfontosabb településének egyike, melyben valódi városi élet folyt. A domb lábánál egy jelentős villa rustica állt a hozzá tartozó mezőgazdasági területtel és kikötővel. Itt számos ókori lelet került elő (szarkofág, egyiptomi feliratok, amfórák, érmék, ékszerek stb.). A rómaiak után gótok, majd 553-tól a bizánci császár uralma alá tartozott. A horvátok 800 körül települtek itt le, azután velencei uralom következett. A középkorban a vár falait újjáépítették és plébánia székhelye lett.
A település a sziget többi részével együtt a 18. század végéig velencei, majd 1822-től osztrák uralom alatt állt. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 147, 1910-ben 177 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2005-ben a horvát kulturális minisztérium Lubenicét az UNESCO világörökség részévé jelölte. 2011-ben 12 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 147 | 148 | 175 | 193 | 187 | 177 | 247 | 246 | 171 | 154 | 109 | 82 | 57 | 43 | 24 | 12 |
Nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma a 15. században épült. Harangtornyát 1791-ben építették, ma is uralja a falu képét.
- Remete Szent Antal tiszteletére szentelt temploma a település legszebb egyházi épülete. A 15. században épült gótikus stílusban. Kiváló akusztikája miatt nyaranta hangversenyeket rendeznek benne.
- A Szent Jakab templomot a 14. - 15. században építették.
- Az északi várkapu után a temetőben áll a Szent István kápolna a 17. – 18. századból.
- Szent Mihály-kápolna egy egyhajós épület, félköríves apszissal, csúcsíves gótikus boltozattal. A belső térben falfestmények nyomai látszanak, valamint fennmaradt az eredeti kőburkolat is. A csúcsíves portál minőségi kivitelezésű, szépen faragott kövekből készült. A kápolnát eredetileg pala borította, amelynek maradványai még mindig láthatók az apszison.
- A lubenicei plébániaház több fázisban épült és bővített épületegyüttes. Alapvetően L alaprajzú háromszintes épület északi egyemeletes melléképülettel és terasszal, valamint 19. századi víztározóval. A keleti fal teljes egészében a középkori városfalon található. Az épületen belül számos elfalazott nyílás látható, amelyek az idők során bekövetkezett jelentős változásokról tanúskodnak. A legtöbb nyílás a későbarokk korra és a 19. századra utal. A plébániaház egyedülálló példája a Cres-Lošinj szigetcsoport nagy értékű városi jellegű építészetének.
- A település alatt található a Žanja-öböl kék barlangjával. A barlang húsz méterrel van a vízszint alatt, különleges csemege a búvárok számára.
- Itt található a horvát tengerpart egyik legszebb, bár nehezen megközelíthető strandja a kavicsos Sveti Ivan strand. A strandra mintegy 300 méteres meredek sziklás út vezet le a településtől.
Lubenice legendája
A településről szóló legenda szerint réges rég élt Osoron egy király, akinek a lánya azon a helyen ahol ma a település áll beleszeretett egy ifjúba. A király ellenezte ezt és elűzte őt, ő pedig szerelmével ezen a dombon telepedett le. Mivel az ifjút Ljubicának hívták róla a település is a Ljubenice nevet kapta. Később az olaszok a nevet kissé megváltoztatták, mivel nem tudták kimondani, így kapta a mai Lubenice nevet.
Galéria
Jegyzetek
- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. július 2.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1851.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1990.
További információk
- Cres város hivatalos oldala (horvát nyelven)
- Cres turisztikai egyesületének honlapja (horvát nyelven)
