Története
Azon az erdős magaslaton, ahol a vár áll valószínűleg már a történelem előtti időkben is erődítmény, majd a római korban őrtorony volt. Drivenik várát 1288-ban a vinodoli törvénykönyv egyik jegyzetében említik először. A vár a 181 méter magas “Glavica” hegyet koronázza. A 13. századtól zsupánsági székhely, majd a Frangepánok uralma idején kapitányság székhelye volt. A 16. században nagyobbították és egy hengeres toronnyal erősítették meg. 1577-ben a Zrínyiek igazgatása alá került. 1607-ben a török betörve a Vinodoli völgybe Drivenik várát is megrohanta és felgyújtotta. A Vinodoli völgy közösségei Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf kivégzése után is megőrizték viszonylagos önállóságukat. A Novi Vinodolskit Bakarral összekötő főút megépítése 1746 után a lakosság a környező dombok lejtőiről a völgybe telepedett. Az út megépülésének köszönhető Drivenik fejlődése is.
A településnek 1857-ben 856, 1910-ben 1018 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Novi járásához tartozott. A két háború között Jugoszlávia része volt. 1941 tavaszán olasz csapatok szállták meg és április 10-én német és olasz gyámság alatt létrejött a Független Horvát Állam. 1945 áprilisában szabadult fel és ismét Jugoszlávia, majd a független Horvátország része lett.
Horvátország
é. sz. 45° 14′ 24″, k. h. 14° 39′ 04″45.240000°N 14.651000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 24″, k. h. 14° 39′ 04″45.240000°N 14.651000°E
