Kupjak

Kupjak
A Szent Vid templom
A Szent Vid templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségRavna Gora
Jogállásfalu
PolgármesterAnđelko Florijan
Irányítószám51314
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség176 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság785 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 23′ 38″, k. h. 14° 53′ 01″45.393913°N 14.883549°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 38″, k. h. 14° 53′ 01″45.393913°N 14.883549°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kupjak témájú médiaállományokat.

Kupjak falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Ravna Gorához tartozik.

Fekvése

Fiumétól 36 km-re keletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a horvát Hegyvidék középső részén, a 3-as számú főút és a Zágráb–Fiume-vasútvonal mellett fekszik.

Története

A település a közeli Kupjački-hegyről kapta a nevét, melynek neve a kupica főnévből származik. Első formájában Kupak, majd Kupiak, végül Kupjak volt a neve. Első lakói a Grbac, Mance, Pleše és Säger – Žagar családok 1806-ban a Lujziana út építésekor települtek ide. A legelső házat Gašpar Žagar építette a mai Szent Vid templommal szemben. A falunak már 1818-ban 138 lakosa volt. 1850-ben már állt első fűrészmalma is a Jasla patakon. 1859-ben Vicko Juretić megnyitotta a falu első vendéglőjét is a Mehanát, mely név a mai napig fennmaradt. Három évvel később a Griča nevű helyen kápolnát építettek, ahol minden év június 15-én Szent Vid ünnepén misét tartottak. 1869-ben a kupjaki alagút építésével elkezdődtek a Károlyváros-Fiume vasútvonal itteni építési munkálatai. Ugyanebben az évben súlyos kolerajárvány pusztított, melynek sok gyermek és fiatal esett áldozatul. 1872-re megépült az 1222,70 méter hosszú alagút, mely a legnagyobb a Károlyváros-Fiume vonalon. 1874 és 1882 között a korábbi fakápolna helyén felépült az új templom. A falu alapiskoláját 1884-ben nyitották meg. A településnek 1857-ben 560, 1910-ben 425 lakosa volt. A falu a trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Vrbovskoi járásához tartozott. 1903-ban Ivan Bolf és Andre Kajfeš gőzfűrészüzemet épített a település központjában. Ugyanebben az évben téglagyár kezdte meg működését, mely ugyan 1919-ben leégett, de 1960-ban újjáépítették. 1924-ben megalakult a falu tamburazenekara, emellett két énekkar is működött. A II. világháborúban légitámadásban három nő veszítette életét, megsemmisült a Bolf féle fűrészüzem, az iskola és húsz lakóház is. 1949-ben felépült a falu vasútállomása. 1991. december 9-én szerb MIG-21-es gépek két rakétát lőttek a településre, de senki sem sebesült meg. Megkísérelték megsemmisíteni a Kupjački-hegyen álló TV tornyot is, szintén eredmény nélkül. A település 1994-óta tartozik Ravna Gora községhez, 2011-ben 225 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011 2021
560506496417400425377412386394358373353312270225 176

Nevezetességei

Szent Vid tiszteletére szentelt temploma 1874-ben épült. 1937-ben megújították.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. 1 2 3 4 "Okolna mjesta-Kupjak" (horvát nyelven). www.tz-ravnagora.hr. 2012. szeptember 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 10.
  3. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  4. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2019. szeptember 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 10.
  5. ↑ "Znametinosti-Kupjak" (horvát nyelven). www.tz-ravnagora.hr. Hozzáférés: 2013. február 10.[halott link]