Története
Valun neve valószínűleg a latin „vale” (völgy) főnévből származik, mivel a szárazföld felől meredek domboldalak veszik körül. Valun az egykori Bućev falu kikötőjeként keletkezett. Bućev nagyon régi település volt, kialakulását az 1000 körüli időre teszik. Szent Márk templomát a 8. században építették. A régi plébániatemplom falából került elő a valuni tábla egy óhorvát és latin nyelven, glagolita és latin betűkkel írt 11. századi sírkőlap darabja. A táblán három generáció, nagyanya, fia és unokája (Teha, Bratohna és Juna valószínűleg Bućev lakói voltak) neve van megörökítve.
Bućev lakói eredetileg földműveléssel, juhtenyésztéssel foglalkoztak. Később egyre inkább áttértek a halászatra és a tenger felé orientálódtak. 1810 körül elhagyva a régi települést később az öböl partjára kezdtek áttelepülni. 1820-ra a régi falu teljesen elhagyatottá vált. Maradványai a Szent Márk templom mellett ma is megtalálhatók. A falu legnagyobb épületét a palotát Filip Vidić építette a saját részére, de amikor Fiumébe költözött a felét a valuni híveknek adta el, akik itt alakították ki a plébániát.
A település a sziget többi részével együtt a 18. század végéig velencei, majd 1822-től osztrák uralom alatt állt. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 189, 1910-ben 266 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 59 lakosa volt.
Valun látképe az öböl felől
Valun öbölpart
Kikötői részlet
Lapidárium a glagolita kőtáblák másolataival
Kilátás a templomtól
Valun öbölpart
Horvátország
é. sz. 44° 54′ 18″, k. h. 14° 21′ 40″44.905000°N 14.361111°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 18″, k. h. 14° 21′ 40″44.905000°N 14.361111°E
