Gerovo

Gerovo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségČabar
Jogállásfalu
PolgármesterŽeljko Erent
Irányítószám51304
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség593 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság580 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 30′ 53″, k. h. 14° 38′ 32″45.514700°N 14.642200°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 53″, k. h. 14° 38′ 32″45.514700°N 14.642200°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerovo témájú médiaállományokat.

Gerovo falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Čabarhoz tartozik.

Fekvése

Fiumétól 26 km-re északkeletre, községközpontjától 9 km-re délre, a horvát Hegyvidék nyugati részén fekszik.

Története

Gerovo a horvát Hegyvidék legősibb települése, melyet már 1208-ban említenek. Alapításának pontos ideje nem ismert, valószínűleg a Fragepánok ősei a Vegliai grófok alapították. A középkorban itt vezetett át a Čabar felől Vinodol és a Tengermellék felé vezető kereskedelmi út. A 15. században már jelentős település volt, plébániáját 1504-ben említik először. Az 1570-es években határában vasércet találtak, melynek rövidesen megkezdődött bányászata is. 1577-ben Frangepán István halálát követően Gerovo is a Zrínyiek birtoka lett. Ebben az időben vált Gerovo a Hegyvidék központjává. 1670-ben felségárulás miatt Zrínyi Péter birtokait a kamara foglalta le. 1850-ben itt nyílt meg a község első iskolája. A településnek 1857-ben 676, 1910-ben 813 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Čabari járásához tartozott. 2011-ben 693 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
6766955637336498358138926817961210807840807722693

Nevezetességei

Szent Hermagor és Fortunát tiszteletére szentelt plébániatemploma 1842-ben épült barokk stílusban. Háromhajós épület félköríves apszissal. Zömök harangtornya az északi oldalon áll. 1941-ben homlokzatán két kis tetővel ellátott fülkét alakítottal ki, ahova Szent Péter és Pál apostolok szobrait helyezték el. A templom mögött temető található.

A Svetogorskai Istenanya-templom épületkomplexumához egy monumentális, kápolnákkal szegélyezett lépcsősor vezet. A kiemelkedő terepen a túlnyomórészt barokk stílusú templom uralkodik. Az épület az időközben hozzáépített kápolnák miatt szabálytalan alaprajzú. Apszisa sokszögű, hátul sekrestyével. A főhomlokzathoz építették a magas, barokk toronysisakkal fedett harangtornyot. A komplexumhoz tartoznak a plébániaház és más épületek romjai. A templomban barokk és historikus freskók nyomai maradtak fenn. Barokk jellegzetességek a kórus, a presbitérium és a templomhajó közötti díszrács, a szószék és a sekrestyeszekrény, míg a főoltár és a mellékoltár képei klasszicista művek.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ "Povijest Čabra" (horvát nyelven). www.cabar.hr. 2013. január 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 21.
  3. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 21.
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1998.
  6. ↑ "Čabar – Sakralni objekti" (horvát nyelven). www.cabar.hr. 2012. szeptember 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. február 21.
  7. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-834.