Fekvése
Vukovártól légvonalban 41, közúton 48 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben, a Bázaköz nyugati részén, az ún. Cvelferija területén, a Szpacsva-síkon fekszik. A község teljes területe 191 km2, melyből 54% erdő, főként kocsányos tölgy. A megye egyik legsíkabb területe, melynek a legnagyobb kiemelkedése is csak mintegy 3 méter.
Története
A rendkívül termékeny talajnak, a kedvező éghajlati viszonyoknak, a természet gazdagságának és a jó közlekedési helyzetnek köszönhetően ez a terület ősidők óta lakott. A népsűrűséget egyedül a déli részén található, vizes élőhelyekben gazdag tölgyerdők befolyásolták. 2013-ban a Zsupanyai Városi Múzeum munkatársai a Southamptoni Egyetemmel együttműködésben Andreja Malovoz, dr. Sandy Budden és Hrvoje Tkalac vezetésével régészeti feltárásokat végeztek a Verbanya közelében fekvő Purić-Ljubanj lelőhelyen, ahol 117 érintetlen és egy bolygatott késő bronzkori temetkezést találtak.
A középkori települést „Possesio Werbanya” néven 1443-ban említi oklevél. A török 1536-ban szállta meg és 1691-ig volt török uralom alatt.
A 18. század elején Boszniából érkezett katolikus sokácok települtek be. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. 1808-ban a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alól átkerült a Bródi határőrezredhez, annak is a 12. Drenóci századához. Azóta nevezik az egykori 12. század területét Cvelferijának. A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Verbania” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbanya” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verbanya” néven 262 házzal, 1281 katolikus és 46 ortodox vallású lakossal találjuk. A 19. század végén német, magyar, szlovák és ruszin családok vándoroltak be.
A településnek 1857-ben 1465, 1910-ben 2691 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanyai járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 69%-a horvát, 6-6%-a szerb és német, 4-4%-a szlovák és magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut megszálló szerbek mindent leromboltak. A lakosság elmenekült, csak 1997-ben térhetett vissza a száműzetésből és kezdhetett hozzá a teljes újjáépítéshez. A falunak 2011-ben 2203, a községnek összesen 3940 lakosa volt.
Horvátország
é. sz. 44° 58′ 53″, k. h. 18° 55′ 38″44.981389°N 18.927222°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 53″, k. h. 18° 55′ 38″44.981389°N 18.927222°E
