Története
A település már a középkorban is létezett. Neve „Pethke” alakban nemesi név részeként 1435-ben a pécsváradi konventnek Pálóci György esztergomi érsek részére küldött jelentésében bukkan fel először. Ezután ugyancsak nemesi nevekben találjuk „Pethke”, illetve „Peghke” változatokban többször is a 15. század folyamán. Utoljára 1507-ben Perényi Imre nádor oklevelében találjuk. Környéke is sűrűn lakott volt a középkorban, de ezek a települések részben a török uralom idején, részben a felszabadító harcok során elnéptelenedtek. A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg és 1691-ig volt török uralom alatt.
A mai település a 18. század elején keletkezett Boszniából érkezett katolikus sokácok betelepülésével. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Bródi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.
Az első katonai felmérés térképén „Novo Szello” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Novoszello” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Novoszello” néven 80 házzal, 407 katolikus vallású lakossal találjuk.
A településnek 1857-ben 424, 1910-ben 848 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 97,4%-a horvát, 2%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99,7%-a horvát nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut megszálló szerbek mindent leromboltak. A lakosság legnagyobb része elmenekült. A lakosság csak 1997-ben térhetett vissza a száműzetésből és kezdhetett hozzá a teljes újjáépítéshez. A falunak 2011-ben 498 lakosa volt.
Oktatás
A településen a csótnémeti általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik. Az épület nem nagy, két osztályterem, konyha, kazánház és mellékhelyiségek találhatók benne. Körülötte nagy udvar található. A horvátországi háború utáni időben még 40 gyermek tanult itt, azóta a tanulói létszám folyamatosan csökkent.
Horvátország
é. sz. 45° 08′ 06″, k. h. 19° 00′ 00″45.135000°N 19.000000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 06″, k. h. 19° 00′ 00″45.135000°N 19.000000°E
