| Dugi Dio | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Boszniai Szerb Köztársaság |
| Régió | Bijeljinai régió |
| község | Zvornik |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 56 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 328 fő (2013) |
| Népsűrűség | 166,5 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1,97 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Dugi Dio (szerbül: Дуги Дио) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 10, közúton 12 km-re északnyugatra, a Majevica-hegység keleti részén, a Sapna-folyótól délre fekvő területen, a Strmna-patak völgye felett, 250-390 méterrel a tengerszint felett fekszik.
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991 |
Népesség 2013 |
|---|---|---|
| Szerb | 0 | 0 |
| Bosnyák | 341 | 327 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 1 |
| Összesen | 342 | 328 |
A zvorniki terület 1460-ban került az oszmánok birtokába, majd 20 évvel később megalakult a Zvorniki szandzsák, melynek ez a régió is a része lett. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 11 háztartást és 79 muszlim lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó községnek 77 muszlim bosnyák lakosa volt. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992 áprilisában a szerb erők megtámadták a települést, a lakosságot elűzték, a házakat felgyújtották. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
A lakosság 1996 áprilisában kezdte meg a visszatérést otthonaikba. Miután több évig a régi mekteb helyén gyűltek össze, 2016-ban kampányt indítottak egy új vallási épület építésére. A katari humanitárius szervezet, a Qatar Charity segítségével és a helyi gyülekezet által gyűjtött adományokból épült fel a mecset.
A falu új mecsetét 2019. augusztus 4-én nyitották meg.