Sopotnik

Sopotnik
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBoszniai Szerb Köztársaság
RégióBijeljinai régió
községZvornik
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 56
Népesség
Teljes népesség206 fő (2013)
Népsűrűség73,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület2,81 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 16′ 44″, k. h. 19° 10′ 18″44.278900°N 19.171700°EKoordináták: é. sz. 44° 16′ 44″, k. h. 19° 10′ 18″44.278900°N 19.171700°E

Sopotnik (szerbül: Сопотник) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése

A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 12, közúton 17 km-re délre, a Zvorniki-víztározó déli partján, a Drinjača-folyó torkolatának közelében, 163-405 méterrel a tengerszint felett fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991		 Népesség
2013
Szerb 68 78
Bosnyák 189 127
Horvát 0 1
Jugoszláv 0 0
Egyéb 1 0
Összesen 258 206

Története

A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Paljević községhez tartozó településnek 14 háztartása és 63 muszlim lakosa volt. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 24 háztartást, 92 muszlim, 24 ortodox és 2 római katolikus lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településnek 100 lakosa volt, közülük 83 muszlim és 17 szerb ortodox volt. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.

A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. 1942 január 6-án és 7-én, az ortodox karácsonykor, a Kravica szerb faluból származó csetnikek – fegyverekkel, késekkel, kalapácsokkal, botokkal és baltákkal felfegyverkezve – 89 muszlim civilt mészároltak le Sopotnikban. Összegyűjtötték Sopotnik falu szinte teljes bosnyák lakosságát. A tanúk szerint 89 férfit, nőt és gyermeket zsúfoltak be három házba, és élve felgyújtották őket. Senki sem tudott elmenekülni a lángok elől, mert a házak körül magas hó volt, és a csetnik őrök megakadályozták az embereket a menekülésben. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.

A boszniai háború idején 1992. május 30-án a falu muszlim lakosságát kiűzték otthonaikból. A drinjačai kultúrházba vitték őket, ahol a környező településekből odahurcolt emberekkel együtt a JNA őrizte őket. Az összes nőt és gyermeket hamarosan szabadon engedték. A megmaradt fogvatartottakat az őrök és Arkan emberei megverték. A fogvatartottak megérkezése után nem sokkal egy Fehér Sas egység tízfős csoportokban kihívta és agyonlőtte őket. Drinjačáról és a környező falvakból összesen 88 embert öltek itt meg. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.

Jegyzetek

  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20168".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20168
  3. ↑ Topografska karta Zvornik 477-1-4
  4. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Zvornik" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. november 23.
  5. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o.
  6. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 114. o.
  7. ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 242. o.
  8. ↑ ""Bloody" Orthodox Christmas in 1942: Chetnik massacres of the Bosniak population in the Srebrenica area" (PDF). bastina.ba. Hozzáférés: 2025. december 22.
  9. ↑ "International Tribunal for the Prosecution of Persons Responsible for Serious Violations of International Humanitarian Law Committed in the Territory of the Former Yugoslavia since 1991 – Trial chamber I Judgement" (PDF). icty.org. Hozzáférés: 2025. december 20.
  10. ↑ "Monumenta Srebrenica – book 7" (PDF). bastina.ba. Hozzáférés: 2025. december 20.
  11. ↑ Sead Omerbegović, Midhat Čaušević, Medina Salihović. "MASS GRAVES IN THE ZVORNIK MUNICIPALITY AS MATERIAL EVIDENCE OF THE 1992-95 GENOCIDE AGAINST BOSNIAKS" (PDF). bastina.ba. Hozzáférés: 2025. december 21.{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

További információk