Zelinje

Zelinje
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBoszniai Szerb Köztársaság
RégióBijeljinai régió
községZvornik
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 56
Népesség
Teljes népesség424 fő (2013)
Népsűrűség42,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
Terület10,01 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 16′ 45″, k. h. 19° 11′ 44″44.279200°N 19.195600°EKoordináták: é. sz. 44° 16′ 45″, k. h. 19° 11′ 44″44.279200°N 19.195600°E

Zelinje (szerbül: Зелиње) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése

A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 14, közúton 21 km-re délkeletrere, a Zvorniki-víztározó felső végénél, a Drina déli partján, 158-645 méterrel a tengerszint felett fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991		 Népesség
2013
Szerb 524 422
Bosnyák 0 0
Horvát 0 2
Jugoszláv 4 0
Egyéb 1 0
Összesen 529 424

Története

A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Paljević községhez tartozó településnek 55 háztartása és 380 ortodox szerb lakosa volt. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 68 háztartást és 489 ortodox lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településnek 506 lakosa volt, mind szerb ortodoxok. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.

A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.

Kultúra

Itt forgatták 1973-ban a „Leptirica” című jugoszláv TV-filmet, melyet a jugoszláv rendező, Đorđe Kadijević rendezett, és Milovan Glišić szerb író, a Kilencven év után (1880) című novellája alapján készült.

Nevezetességei

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 17x9,40 méter, építése 1993-ban kezdődött. Az alapokat Zvornik-Tuzla akkori püspöke, Vaszilje szentelte fel 1993. szeptember 5-én. A templom építési munkálatai 1997-ben fejeződtek be, és ugyanazon év szeptember 1-jén ugyancsak Vaszilje püspök szentelte fel a templomot. A tölgyfa ikonosztázt a zvorniki Šperploča cég készítette. Az ikonokat a doboji Aleksandar Vasiljević festette élénk színekkel. 2023 és 2025 között teljeskörűen felújították.

Jegyzetek

  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20168".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20168
  3. ↑ Topografska karta Zvornik 477-1-4
  4. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Zvornik" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. november 23.
  5. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o.
  6. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 118. o.
  7. ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 240. o.
  8. ↑ "Храм Светог пророка Илије у селу Зелиње". eparhijazt.com. Hozzáférés: 2025. december 22.

További információk