Fekvése
A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 14, közúton 18 km-re északra, a Majevica-hegység keleti lejtőin, a Drina bal partján, a Bijeljina-Zvornik-Szarajevó főút mentén, 130-450 méterrel a tengerszint felett fekszik. Ugljari falu Buložani és Turski Skočić településekkel együtt alkotja Skočić helyi közösséget. Keletről a falu a Drina folyóval és Banja Koviljačával, azaz a Szerb Köztársasággal határos.
Története
A település nevét (ugljari = szénbányászok) valószínűleg a szénről kapta, amely időnként megjelenik az Ugljarin átfolyó, a Remin Kamen-Bijela Stijena régióban eredő és a Drina folyóba ömlő Sipulja folyóban. Egy másik változat szerint a település nevét annak a szénnek a bányászairól kapta, amelyet egykor ezen a vidéken termeltek, és Debeljaki, Bijela Stijena, Gola Kosa és Remina Kamen térségében a 15. és 18. század között mész égetésére használtak. A hagyomány szerint az ugljari temető a környék egyik legrégebbi temetője, és az osztrák-magyar megszállásig Trnovica, Jasenica, Pađin és Kiseljak lakosait is itt temették el.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei
Ugljari a Bijela stijena kvarcbányáról ismert, amely Európa legnagyobb kvarclelőhelye, a legtisztább kristályos kőzet, amelyből üveget, a legmagasabb minőségű porcelánt és csiszolópapírt állítanak elő, és széles körben használják homlokzatfestékek, különféle szűrők és tisztítószerek gyártásához az iparban és a háztartásokban, valamint számos más építőipari célra.
Az Ugljariig húzódó Majevica-hegység lejtőin található a Kostur-fennsík, amelyen egy hatalmas, fehér mészkőből felépült barlang található.
Kostur közelében állt a Tojića templomon, a Drinamente egyik első temploma, amelyet a törökök a 17. század végén porig romboltak. Mintegy száz méterre a régi lebontott templom alapjaitól új templomot építettek. A templom fennsíkjáról gyönyörű kilátás nyílik Skočić, Loznica, B. Koviljača, Gučevo településekre és a Drina folyóra, valamint Podrinje és Semberija nagy része is látható.
Bosznia-Hercegovina
é. sz. 44° 30′ 39″, k. h. 19° 05′ 31″44.510800°N 19.091900°EKoordináták: é. sz. 44° 30′ 39″, k. h. 19° 05′ 31″44.510800°N 19.091900°E
