Története
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Kozluk községhez tartozó településnek 93 háztartása, 430 muszlim és 13 ortodox keresztény lakosa volt. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó községben 107 háztartást, 530 muszlim, 13 ortodox lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó községnek 505 lakosa volt, közülük 486 muszlim és 19 ortodox volt. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején, Srebrenica eleste után a település súlyos háborús büntettek helyszíne volt. 1995. július 14-én délután több száz boszniai muszlimot vittek a Petkovci Iskolába, akiket Bratunac különböző helyszínein tartottak fogva. Amint beléptek az iskolába, puskatusokkal ütötték őket, és arra kényszerítették őket, hogy szerbbarát jelszavakat kiabáljanak. Az iskola mindkét emeletén túlzsúfolt tantermekben tartották őket fogva. Az őrök pénzt követeltek a fogvatartottaktól, a folyosón pedig egy halom személyazonosító okmány és ruhadarab hevert. A hőség ellenére a fogvatartottaknak alig vagy egyáltalán nem adtak vizet, nem engedték, hogy kinyissák az ablakokat vagy használják a WC-t, és arra kényszerítették őket, hogy a tanterem padlójára vizeljenek. Egy tanú látta, ahogy néhány fogvatartottat kivezetnek a tantermekből, majd lövöldözés, verés és sikolyok hallatszottak. A lövöldözés az egész épületben éjfélig hallatszott.
Másnap kora reggel a fogvatartottakat megkötött kézzel rakták fel a Zvorniki dandár 6. zászlóaljához tartozó teherautókra. A Petkovci-gát közelében lévő mezőre vitték őket. Az egyik teherautó többször megállt. Néhány fogvatartottat felszólítottak, hogy szálljanak le, majd lövöldözés hallatszott. Már nagyszámú holttest feküdt arccal lefelé a mezőn. A fogvatartottakat csoportokban kirendelték, majd a boszniai szerb erők hátba és fejbe lőtték őket. Néhány órával később a Zvorniki Gépészeti Vállalathoz tartozó rakodógép és kotrógép eltávolította a halottak holttestét.
1998-ban egy tömegsírt ástak ki a Petkovci-gát közelében. A sírban olyan kendőket találtak, amelyeket valószínűleg a fogvatartottak kezének megkötésére és szemük bekötésére használtak. A törvényszéki bizonyítékok öt másodlagos tömegsírt kötnek össze a Liplje felé vezető út mentén a Petkovci-gátnál található elsődleges tömegsírral. A Petkovci-gátnál található elsődleges sírból és a hozzá kapcsolódó másodlagos sírokból kiásott maradványok között 815 olyan személy holttestét azonosították, akiket Srebrenica eleste után eltűntként nyilvántartottak.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Bosznia-Hercegovina
é. sz. 44° 27′ 11″, k. h. 19° 04′ 34″44.453100°N 19.076100°EKoordináták: é. sz. 44° 27′ 11″, k. h. 19° 04′ 34″44.453100°N 19.076100°E
