Története
Tekintettel arra, hogy a Felsővárat a 13. század végén vagy a 14. század elején építették, amikor a Zvornik régiót magyarok és bosnyák hűbérurak uralták, feltételezhető, hogy az oszmánok érkezése előtt a település a váron belül vagy annak közvetlen közelében létezett, és hogy a lakosok – az időszaktól függően – katolikusok vagy a bosnyák egyház tagjai voltak. Ezt a feltételezést azonban nem erősítik meg írásos források vagy egyéb nyomok.
Közvetlenül Zvornik 1460-as meghódítása után az oszmánok megerősítették és kibővítették a Felsővárat, ahol II. Mehmed szultán 1481 előtt egy mecsetet épített. A mecset tetejét ólomlemezekkel fedett és kupolák képezték. A vár helyőrségének és tisztviselőinek első lakóépületeit is itt építették, és a 15. század második felében a mecset körül alakult ki az első muszlim település, mely Zvornik környékének legrégebbi települése volt. A település idővel a várkapu melletti tágas fennsíkra is kiterjedt. A 16. század első felében ebben a mahalában volt egy nyilvános fürdő, egy víztartály, 11 üzlet és egy konyhával ellátott tekke (derviskolostor). A külvárosok (a mai Zvornik) kialakulásával ugyanebben az időszakban a mahala a Felsővárosból a keresztény város felé kezdett települni, ami a lakosság csökkenéséhez vezetett, így 1600-ban a településen már csak 14 ház maradt.
Kulán keresztül már az oszmán uralom előtti időszak óta egy Közép-Boszniából a Száva folyóhoz vezető út vezetett. Az út Vrhbosnából a mai Šekovićin és Papraćán keresztül, majd Gornji Grad közelében haladt, és Kanarin keresztül a Drina bal partjára ereszkedett le. Ezt az utat Kamenica, Gloda, Snagovo, Liplje és más falvak lakói használták Zvornikba való utazáshoz, különösen péntekenként a piacra, egészen az 1960-as évekig, amikor Kamenica, majd az 1970-es évekig Jošanica felé megépültek az utak, amelyeken rendszeres buszjáratot hoztak létre. Érkezéskor az osztrák-magyar hatóságok az út jobb oldalán egy szélesebb makadámutat építettek Kulába. Kulát az ókortól kezdve gyalogutak kötötték össze Divićcsel Mlađevacon keresztül, valamint Tabacival a Cetina-völgyön és Mlađevac keleti oldalán keresztül. Donjiból Gornji Gradba egy régi, elhagyatott út is vezetett.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Zvornik községhez tartozó településnek 65 háztartása és 283 muszlim lakosa volt. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 66 háztartást és 314 muszlim lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településnek 294 muszlim lakosa volt.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A második világháború utánig a települést csak Kulának hívták, ekkor kapta az új Kula Grad nevet. A háború végére már csak két ház volt cserépfedésű, és sokáig csak egy üzlet volt, amelyet a háború vége után röviddel bezártak. A korábbi időszakokban nem voltak vendéglátóhelyek Kulában, de a második világháború után egy kocsmát nyitottak, amelyet a nép „Han”-nak nevezett. Ide a távolabbi helyekről Zvornikba utazók is ellátogattak. Az 1960-as és 1970-es években új utak építésével a kocsma elvesztette jelentőségét, és bezárták.
1959-ben vezették be az áramot a Kulába, és az 1960-as évek elején minden háztartás elektromos világítást kapott. Az 1980-as évek közepén aszfaltutat építettek Zlatna vodától Kula Gradig Mekinjén keresztül. Ez idő alatt a település vízellátást, telefont, olvasótermet, játszóteret, számos üzletet és modern világítást is kapott.
1992 áprilisában, Zvornik eleste után, Samir Ništović parancsnoksága alatt a Hazafias Liga mintegy 150 fegyveres és 150 fegyvertelen védője heves ellenállást tanúsított a szerb félkatonai erőkkel és a JNA egységeivel szemben Kula Gradban. A harcok során az erősítést a Kalesija és Živinice városából érkező PL egységek biztosították. Kula Grad április 26-án a reggeli órákban esett el, a védők pedig megkezdték az ostromgyűrű áttörését és két irányba vonultak vissza.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került. Az elűzött bosnyák lakosság visszatérésének folyamata 2001-ben kezdődött.
Bosznia-Hercegovina
é. sz. 44° 22′ 25″, k. h. 19° 05′ 19″44.373600°N 19.088600°EKoordináták: é. sz. 44° 22′ 25″, k. h. 19° 05′ 19″44.373600°N 19.088600°E
