Mindszenty József

Mindszenty József
Mindszenty hercegprímás 1945-ben
Született	Pehm József 1892. március 29. Csehimindszent
Elhunyt	1975. május 6. (83 évesen) Bécs
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	katolikus pap érsek katolikus püspök
Tisztsége	veszprémi püspök (1944. március 3. – 1945. október 2.) esztergomi érsek (1945. október 2. – 1974. február 2.) bíboros (1946. február 18. – 1975. május 6.)
Iskolái	Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium (1903–)
Kitüntetései	Budapest díszpolgára (2019) Esztergom díszpolgára (2019)
Halál oka	rák
Sírhelye	Mariazelli bazilika (1975–1991) Esztergomi bazilika (1991–)
esztergomi érsek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1915. június 12. Szombathely
Püspökké szentelés	1944. március 25. Esztergom, Esztergomi bazilika
Szentelők	Serédi Jusztinián (főszentelő) Shvoy Lajos (társszentelő) Pétery József (társszentelő)
Bíborossá kreálás	1946. február 21.
Hivatal	veszprémi püspök
Hivatali idő	1944–1945
Elődje	Czapik Gyula
Utódja	Bánáss László
Hivatal	esztergomi érsek
Hivatali idő	1945–1974
Elődje	Serédi Jusztinián
Utódja	Lékai László
Szentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Papp Kálmán 1946. június 16. Bánáss László 1946. november 30. Rogács Ferenc 1948. június 29.
Tisztelete
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Boldoggá vagy szentté avatási státusz	tiszteletre méltó (2019. február 18.)
Mindszenty József aláírása
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Mindszenty József témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Tiszteletreméltó Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. –‎ Bécs, 1975. május 6.) római katolikus pap, magyar bíboros, Serédi Jusztinián utódjaként 1945 és 1973 között esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása.

A második világháború idején a nyilasok bebörtönözték. A háború után a kommunizmus és a kommunista üldöztetés ellen lépett fel, aminek következtében 1949-ben egy koncepciós per során megkínozták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ami világszerte felháborodást váltott ki, és az ENSZ is határozatban ítélte el az eljárást.

Nyolc év börtön után Mindszentyt az 1956-os forradalom idején szabadították ki, és az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén kapott politikai menedékjogot. Tizenöt éven át élt ott, a XII. Piusz pápa halálát követő 1958-as pápai konklávéra sem engedték ki. Végül 1971-ben hagyhatta el az országot, és 1975-ben Bécsben, száműzetésben halt meg.

Szentté avatási eljárása 1993-ban kezdődött meg, és Ferenc pápa 2019-ben tiszteletreméltónak nyilvánította.

Életpályája

Első világháborút követő közéleti tevékenysége

Bővebben: IV. Károly visszatérési kísérletei

Egész politikai pályáját, a politikával való foglalkozást is meghatározta számára Magyarország első világháborús veresége és a királyságot szétverő forradalmak élménye. A társadalmi rend bukásaként érte meg az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását, az uralkodó császári, illetve az állam ügyeiben való részvételről való lemondását, a köztársaság kikiáltását, az újabb, még elfogadhatatlanabb vörös forradalmat és a román megszállást.

A hitoktató Mindszenty aktív politikai harcot folytatott a szociáldemokraták ellen, amiért 1919. március 19-én, a magyarországi Tanácsköztársaság idején Szombathelyre internálták püspökével együtt, és csak május 19-én szabadult ki. 1919. október 1-jén Zalaegerszegre, a Mária Magdolna templomba kapott plébánosi kinevezést, miután az előző plébános, Legáth Kálmán (1852–1923) nyugdíjba vonulásakor szülővárosába, Körmendre távozott. Horthy Miklós kormányzóvá választását Pehm József zalaegerszegi plébános támogatta, de később szembefordult vele. A kormányzó tiszteletére rendelt miséken „ha nem tudta káplánjaira hagyni" nem Horthyért, hanem az ország boldogulásáért imádkozott. A két világháború közti korszakban Mindszenty meghatározó főszereplője volt a legitimizmusnak Zala vármegyében; 1938-ban majdnem eljárás is indult ellene kormányzósértés miatt. Pehm József erélyesen támogatta a zalai legitimista polgári és politikai köröket, amelyeket udvardi és dr. básti Udvardy Jenő (1880–1941), jogász, kormányfőtanácsos, neje, Udvardy Jenőné boldogfai Farkas Margit (1888–1972) asszony, valamint unokatestvére, dr. boldogfai Farkas Tibor (1883-1940), jogász, országgyűlési képviselő, képviselte. A legitimista zalai főispán, Tarányi Ferenc, közvetített a keresztény pártiak és a kormány között kíváló diplomáciai tehetséggel; a zalaegerszegi plébános és a főispán felhőtlen kapcsolatot ápoltak. Pehm József negyedszázadon át volt a keresztény párt Zala megyei elnöke.

1924-ben pornói (ma Pornóapáti) címzetes apáttá nevezték ki. A rendkívül tevékeny Pehm apát-plébános fontos szerepet játszott a helyi zalaegerszegi közéletben és a hívek körében. Felépíttette a zalaegerszegi Jézus Szíve ferences templomot és egy kolostort. A templomot 1925 júniusában kezdtek építeni az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly (1887–1922) emlékére, ami egyedülállóvá teszi a világban. Az ünnepélyes felszentelése 1927. szeptember 25-én történt meg. A szószéket Zita királyné ajándékozta a templomnak. 1950 nyarán a szerzetesrendektől megvonták a működési engedélyt, a rendházat államosították, így a zalaegerszegi ferencesek helyett az épületbe a megyei hadkiegészítő parancsnokság költözött. 1925-ben a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmányába választották meg.

Törökbálintról Zalaegerszegre hívta a Notre Dame Női Kanonok- és Tanító rend nővéreit, hogy segítsék és tanítsák a helyi leányokat. Segítségül létrehozta a Notre Dame nővérek anyaházát és tanítónőképzőjét, valamint elemi és polgári iskoláját. Másrészt modernizálta a plébániaépületet és a szegények számára 34 főt befogadó szeretetotthont alapított. Támogatta, taníttatta a szegény sorsú, tehetséges gyermekeket, a Szociális Missziótársulat bevonásával végezte a szegénygondozást, a kórházmissziót, a fogház- és a vasúti missziót. Felépíttette a Szent József Szeretetotthont, mely szegények és elhagyott öregek számára nyújtott biztos menedéket. 1937-ben pápai prelátussá nevezték ki.

Érseki kinevezése

1945. március 29-én súlyos cukorbetegségben elhunyt az esztergomi érsek, Serédi Jusztinián hercegprímás.

A pápa kérésére Nagy Töhötöm négy-fogadalmas jezsuita szerzetes, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) elnökhelyettese készítette el az esztergomi érseki szék betöltésére szóló javaslatot, aki első helyen Mindszenty József veszprémi püspököt nevezte meg, felsorolva pozitív és negatív tulajdonságait egyaránt. 1945. szeptember 8-án XII. Piusz pápa esztergomi érsekké nevezte ki. Két nap gondolkodási idő után alávetette magát a pápai akaratnak, és 1945. október 7-én Esztergomban beiktatták új hivatalába.

1946. február 21-én nevezték ki bíborossá. Amikor a pápa a fejére helyezte a bíborosok kalapját, így szólt hozzá: „A 32 közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!” Az 1947-48-ra meghirdetett Boldogasszony-év ünnepségein néha százezres tömeg előtt mondott szentbeszédet. Folytatta a politikai küzdelmet és elítélte a németek kitelepítését, a katolikus sajtó korlátozását, ezáltal egyre inkább az antikommunista magyar politika vezéralakjává vált. Síkra szállt a kereszténydemokráciáért, a keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalomért, amit egyetlen lehetséges alternatívaként tudott elképzelni szemben a kommunista és a magyar baloldali pártok által hirdetett szocializmussal és népi demokráciával.

A második világháborút követő közéleti tevékenysége

A második világháborúban vesztes Magyarország a szovjet érdekzónába került. Az 1947-es magyarországi országgyűlési választás alkalmával hatalomra jutott Magyar Kommunista Párt programjában fontos elem volt a tudatosan megszervezett egyházellenes és egyházromboló tevékenység, ezért a szovjet szocialista rendszerre való áttérés során ideológiai támadásokat indítottak az egyházak ellen. A világháborút követően, a közvetlenül Moszkvából érkezett kommunisták („moszkoviták”) a Rákosi-Gerő-Farkas triumvirátus vezetésével kíméletlen és sematikus szovjetizálást készítettek elő Magyarországon.

A világuralomra törő, kardcsörtető, atomháborúval fenyegető imperialista táborral szemben áll, a demokrácia tábora, a Szovjetunióval az élén; ez a tábor a demokratikus haladást, a békés fejlődést és a nemzetek önállóságát védi, szemben áll minden háborús uszítással és minden erejét népei fölvirágoztatására fordítja. A mi ellentétünk Mindszentyékkel szemben abból származik, hogy mi kiosztottunk 700.000 földnélküli között a grófok és a püspökök földjét, ők pedig el szeretnék kergetni az újgazdákat, béreseket, és zselléreket csinálnának belőlük, és a földet visszaadnák az Esterházy hercegeknek, no meg önmaguknak is. Bennünket minden tettünkben nemzetünk fölemelése, népünk alázatos szolgálata vezetett, ebben van erőnk és ez biztosítja számunkra a jövendő sikereinket is, és még egy titka van a mi eredményeinknek: az, hogy amit ígérünk, be is tartjuk.

– Rákosi Mátyás A Magyar Dolgozók Pártja egyesítő kongresszusa, 1948. június

Ezeket a nyilvános támadásokat Mindszenty igyekezett következetesen visszaverni. Mindszenty bírálta az ország közállapotának fokozatos romlását és a politikai rendőrség féktelen terrorját, a kommunisták a politizálás vádját emelték ellene. A bíboros Pázmány Péter szavaival utasította vissza a vádat. „Senki sem tilthat el attól, hogy nézeteimet az ország közügyeiről szabadon elmondhassam. Kötelességem az ország jogai és szabadsága felett őrködni.” A főpap letartóztatását Rákosi egyre durvábbá váló fenyegetőzései vetítették előre: „Hogyha Mindszentyvel az egyház nem csinál valamit a legközelebbi hetekben, akkor majd csinálunk mi, és ha egyszer kézbe vesszük a fiatalembert, akkor Róma kapálózhat, mert a magyar demokrácia stabilitásának jele, hogy mit csinál azzal az emberrel. És nekünk meg kell mutatni, hogy ez a rendszer stabil, nem lehet velünk tréfálni.”

Mielőtt a magyar kormány képviselői leültek volna a református és evangélikus egyház képviselőivel tárgyalni, ezek az egyházak előzőleg egy nyilatkozatban leszögezték, hogy ők a köztársaság hívei és helyeslik a demokrácia intézkedéseit, a földosztást és az államosítást. A katolikus egyház vezetőinek többsége – elsősorban Mindszenty (Pfúj, le vele, fütty, hosszú tüntetés.) esztergomi prímás – hallani sem akar egy ilyen nyilatkozat kiadásáról. Ők ma is Habsburg-pártiak, királypártiak s ezért gyűlölik a köztársaságot és a demokratikus népuralmat. (Ki velük!) Ők nem akarják elismerni a földosztást, amely nemcsak a hercegek és grófok, de az érsekek és püspökök ezer és tízezer holdjait is odaadta a parasztoknak és hasonló az álláspontjuk az államosítással szemben is. Ezért nem hajlandók olyan nyilatkozatot adni, mint amit a többi egyházak önként már megtettek. Mindjárt hozzátehetem, hogy a Horthy-rendszer idején nem kellett őket hűségnyilatkozatokra nógatni. Amikor Mindszenty, illetve akkor még Pehm József (Le vele, pfúj.) Zalaegerszegen Imrédyt díszpolgárrá választotta, beszéde csak úgy zengte Hitler, Mussolini, Horthy dicséretét. (Pfúj, le vele, fütty.) Ma nincs egy elismerő szava az újjáépítés kiváló munkás hőseiről, azokról a hallatlan erőfeszítésekről, amellyel a földművesek, az újgazdák, a falu szorgalmas földműves népe begyógyította a háború sebeit, ellenkezőleg mindent megtesz, hogy eltávolítsa őket a demokráciától – de tíz évvel ezelőtt külön erre a célra összehívott papi értekezleten nyugtatta meg a nyilasokat, hogy nincs mit tartaniuk az olyan papoktól, mint amilyen ő. (Fütty, le vele.) Hasonló szellem fűti a katolikus egyházfők zömét. Ezek az urak most is arról álmodoznak, hogy a külső és belső reakció segítségével megdönthetik a köztársaságot, visszaveszik a paraszttól a földet, visszaadják a grófoknak, a hercegeknek és persze önmaguknak is. (Fütty.) Elveszik a gyárat az államtól, a munkásigazgatóktól és visszaadják a Fellnernek, az Ullmannak, meg a többieknek. (Gyárat vissza nem adunk!) És ezeknek a kezében van a magyar iskolák zöme. E népellenes beállítottságuknak megfelelően ezekben az iskolákban üldözik a demokratikus tanítókat és üldözik a demokratikus diákokat is. Nem fogadják el a demokrácia tankönyveit és minden módon meggátolják, hogy a felszabadulás, az új idők szelleme bevonuljon az iskolákba. A magyar demokrácia fejlődése folyamán most érkezett oda, hogy ezen a téren is rendet csináljon.

– Rákosi Mátyás beszéde a két munkáspárt egyesülési kongresszusa alkalmával a Hősök terén tartott nagygyűlésen, 1948. június 12-én

1948. december 19-én a Szabad Népben megjelent Cavallier József, Kodály Zoltán és Szekfű Gyula aláírásával egy Mindszentynek címzett levél, amelyben, ahogy írták „fájdalmas szorongással vártuk Eminenciád olyan szavait, amelyekkel elismerné a magyar nép négy esztendős példátlan erőfeszítéseit, elismerné a négyéves munka ama nagyszámú mozzanatait, amelyek elősegítik az Evangélium szociális tanításának megvalósulását, és elismerné azt az új állami berendezkedést, amely megindult azon az úton, hogy a szegénnyel és [s] elnyomottal szemben is érvényesüljön a Justitia, az igazságosság elve, a társadalmi berendezkedés biztos alapja.” A bolsevik propagandagépezet mindent elsöprő kampányának hatására a főpap ellen növekedett a felháborodás.

Letartóztatása és megkínzása

1948. december 26-án hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette és letartóztatták. A házkutatás befejezése után az elé tett jegyzőkönyvet nem írta alá. A bíborosok nemzetközi tekintélyére és jogállására hivatkozva tiltakozott a házkutatás önkényes végrehajtása ellen. A hírhedt ÁVH központban, az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. XII. Piusz pápa 1949. január 2-án levelet küldött a magyar püspöki karhoz. Az Acerrimo Moerore kezdetű levelet Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek kínzása és bebörtönzése kapcsán írta.

Az Államvédelmi Hatóság nyomozói és a szovjet tanácsadók gyakorlatában használatos pszichotróp szerek, szkopolamin vagy Scopomorphium, actedron hatása alatt minden ellene felhozott vádat elismert, így a kifinomult kommunista vallató gépezet teljes bizonyossággal fenntartathatta a beismerő vallomást a vádlottal a látványos per tárgyalótermében is, akár a legnagyobb nyilvánosság előtt. A börtönorvosok azonban ismerték, hogy a bíboros évtizedek óta gyógyíthatatlan pajzsmirigy autoimmun betegségben (Basedow-kór, golyva) szenved, ezért nem kockáztatták meg, hogy a főpap súlyos, életveszélyes testi állapotban álljon a bíróság előtt. Testi és lelki kínzásának irányítója Décsi Gyula államvédelmi alezredes volt.

Éjjel 11 óra. Megint kihallgatásra visznek, 72 órás nem alvás és az állandóan megismételt gumibotozások után. A vallatás tárgya egész éjjel az összeesküvés és kémkedés. Most már teljesen magamra maradtam, kimerülten és elcsigázottan. Egyedül kell érvelnem, amikor újra és újra elém rakják aláírásra a hegymagasságúvá nőtt jegyzőkönyvkötegeket. Amíg az aláírást megtagadom, Décsi alezredes éjjelenként 2-3 ízben is átad a kínzómnak, aki felugrik, visz a cellámba, levetkőztet, leteper és kéjes gyönyörűséggel záporozza rám az ütéseket. Fizikai megtörésemre szolgál egy másik kegyetlen módszer is, nem engednek aludni.

– Mindszenty József: Emlékirataim, Toronto, 1974

„Én partizán voltam!” beszél ugyan magyarul, de az arca nem magyar. Gyűlöletét már régóta gyűjthette ellenem. Nézni sem jó romlott, gyűlölködő arcát. El is fordulok. A mozdulatából azt sejtem, hogy kissé eltávolodik tőlem. Egyszerre nekem fut és csizmájával, egész erejével belerúg födetlen gerincembe. Ő is, én is a szemközti falnak esünk … Luciferi örömmel arcán, pihegve mondja: „Életem legboldogabb pillanata volt ez.” Most újra az őrnagy jön be. Kiküldi a partizánt, gumibotot vesz elő. Legyűr vízszintesen és elkezd ütlegelni. Talpamon kezdi és megy mindig feljebb.

– Harangozó Ferenc: A Mindszenty-per margójára

1956-os forradalom alatti tevékenysége

A bíboros az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése után október 30-án szabadult ki az ÁVH-s őrség által biztosított házi őrizetéből a felsőpetényi kastélyból. A kiszabadulás egyik verziója szerint az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyveres csoportot küldött Mindszenty József bíboros kiszabadítására, közben a felsőpetényi ÁVH-ás őrség is forradalmi bizottságot választott, és közös döntéssel megszüntették a bíboros őrzését. A rétsági harckocsizó ezred Forradalmi Katonatanácsának elnöke Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy, az ezred akkori törzsfőnöke Molnár Bertalan és Deák János hadnagyokkal Felsőpetényből Rétságra vitte a bíborost. A másik forrás szerint az ÁVH-s őrség az ÁVH feloszlatásának bejelentése után, számítva valamilyen fegyveres kiszabadító csoport érkezésére, félt a felkoncolástól, ezért gyors katonai tanácsot tartott. Az őrzés megszüntetéséről határoztak, majd közölték a bíborossal, hogy szabadon távozhat. Az idős Mindszenty este, egyedül nem kívánta elhagyni a kastélyt. A helyzet feloldására az ÁVH-sok vezetője telefonon segítséget kért a rétsági laktanya vezetőjétől, Pálinkás (Pallavicini) Antaltól, küldjön katonákat a bíborosért, és átmenetileg helyezzék el a rétsági laktanyában. A négy katona kiérkezéséig az ÁVH-s őrség eltávozott. A laktanyába kísért bíboros ott találkozott először Pálinkás (Pallavicini) őrnaggyal.

A másnapi újságok úgy jelentek meg, hogy Pálinkás őrnagy szabadította ki a bíborost. Pálinkást a forradalmat követő megtorlás során 1957. december 10-én kivégezték, perében az egyik fő vádpont a kiszabadításban való részvétel volt.

A bíborost a laktanyából október 31-én reggel 6 órakor ujjongó közönséggel körülvéve Budapestre kísérték. November 1-jén rövid sajtónyilatkozatot tett, amiben közölte, hogy szabad, és az eseményeket nemzeti szabadságharcnak minősítette. Ezt követően újra egyháza élére állt.

…örömmel vettük tudomásul, hogy szeretett fiainkat. S. Wyszynski bíborost, Varsó érsekét, valamint Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket, akiket a múltban eltávolítottak székükből, visszaállítottak méltóságukba és felelős hivatalukba, ahol örvendező tömegek fogadták őket diadalmas üdvözléssel, miután ártatlannak és igazságtalanul megvádoltnak jelentették ki őket. Reményt táplálunk aziránt, hogy ez jó előjele mindkét országban az újjászervezésnek és a béke megteremtésének, az eddiginél józanabb és tökéletesebb elgondolás alapján. Ezért még egyszer azzal fordulunk ezen országok valamennyi katolikusához, hogy hozzák összhangba erőiket, csoportosuljanak törvényes pásztoraik köré és így szorgalmas munkával ennek a szent ügynek továbbvitelére és megerősítésére szenteljék magukat. Mert ha egy ilyen alkalmat elszalasztanak, akkor sohasem fogják tudni elérni az igazi békét.…

– LAETAMUR ADMODUM XII. Piusz pápa az 1956-os magyar forradalom eseményeivel foglalkozó második enciklikája, Róma, 1956. november 2.

1956. november 3-án elmondott rádiószózata

Az 1956-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat. November 3-ai rádióbeszédében nem nyitott frontot a kommunista Nagy Imre vezette kormány ellen, de annak tagjait a „bukott rendszer örököseinek” nevezte.

… Most történt először a történelem folyamán, hogy Magyarország a többi kultúrnép valóban hathatós rokonszenvét érdemli. Mi meg vagyunk illetődve s egy kis nemzet minden tagja szívből örül, hogy szabadságszeretetéért a többi nép felkarolja ügyét. A Gondviselést látjuk benne, amely a külföld szolidaritása által valósul meg úgy, ahogy himnuszunk zengi: Isten áldd meg a magyart... Nyújts feléje védő kart.

Himnuszunk így folytatódik: ha küzd ellenséggel. De mi rendkívül súlyos helyzetünkben is azt reméljük, hogy nincsen ellenségünk.…

…1945-től egy vesztett, számunkra céltalan háború után, erőszakkal épült ki az itteni rendszer, amelynek örökösei most a tagadás, megvetés, undor és elítélés izzó bélyegét ütik annak minden porcikájára. A rendszert az egész magyar nép söpörte el. Az örökösök ne kívánjanak erről még egy bizonyságot. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén.…

– Mindszenty József rádióbeszéde (részlet). Elhangzott 1956. november 3-án 20 órakor a Szabad Kossuth Rádióban

Az 1956. november 3-i rádióbeszédét a szocialista propaganda évtizedeken át, mint a reakció bizonyítékát ismételgette, a kibontakozó politikai-ideológiai harcban az „egyházi nagybirtokok visszakövetelését”, hamisítva, mint a beszédben expressis verbis elhangzott kitételként idézték. A prímás beszéde azonban nem az egyházi birtokokat, hanem az egyház régi és bevált intézményeit követelte vissza, kifejezetten megnevezve a sajtót és a szerzetesrendeket. 1956. november 4-én az Országházban találkozott Tildy Zoltán, Bibó István és Vas Zoltán politikusokkal, majd titkárával, Turchányi Egonnal elindult Budára, az Úri utcában levő Prímási Palotába, amit ekkor még kiszabadítói, Pálinkás-Pallavicini őrnagy és katonái védtek, azonban a hidakat a szovjet katonai egységek ekkorra már lezárták, Budapestet ellepték a szovjet tankok. A forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtották.

Az amerikai nagykövetségen

A bíboros november 4-én hajnalban az amerikai követségen kért menedéket, és azt meg is kapta. A döntés nehéz volt, mert a nemzetközi jog értelmében a nagykövetségek ilyen menedékjogot nem adhatnak, és az amerikai gyakorlattal is szemben állt ez a lépés. Jól mutatja ezt, hogy a korábban éveken át szovjet fogságot elszenvedő Kovács Béla is hasonló módon kért menedéket november 4-én, de azt nem kapta meg. A bíboros tartózkodása a nagykövetségen nem jogi, hanem politikai döntés eredménye volt, ex lex állapotot jelentett, ami az amerikai fél számára is kényelmetlen volt, ugyanakkor hosszú időre közvetett beleszólást biztosított az amerikai félnek a magyar belpolitikába.

Az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontja az volt, hogy Mindszenty ügyébe nem avatkoznak bele, mert szerintük az szigorúan a magyar kormányra és a Vatikánra tartozik, az amerikai követség pusztán menedéket nyújt neki. A követség kezdetben arra is felkészült, hogy a magyar hatóságok erőszakkal behatolnak az épületbe és kihozzák Mindszentyt; Washington utasítása szerint ilyen esetben nem lett volna szabad ellenállni. A védelem ellenére ez a státusz újabb bezártságot jelentett számára, hiszen végig kontroll alatt állt, személyes egyházi és világi levelezését szigorúan korlátozták. Rendszeresen leveleket írt viszont az aktuális amerikai elnöknek, és ezekre időnként választ is kapott.

A történészek szerint az 1963-as közkegyelemben szerepe volt Mindszenty bíborosnak is, aki a budapesti amerikai követségről küldött leveleiben folyamatosan tájékoztatta a washingtoni politikusokat a magyarországi helyzetről. Természetesen a szocialista Magyarország és a Vatikán közeledése és meginduló tárgyalásai is közrejátszottak az olvadásban, a diplomáciai találkozókon ugyanis szóba került a hazai politikai foglyok helyzete.

1961. február 10.

Kedves Mindszenty bíboros!

Most, miután átvettem elnöki feladataimat, üdvözletemet küldöm Önnek, és biztosítom teljes és megértő együttérzésemről helyzetével kapcsolatban. Az amerikai követség vendégszeretete továbbra is rendelkezésére áll, s kormányunk szívesen nyújt továbbra is menedéket Önnek, amíg csak személyes biztonsága és szabadsága ezt megkívánja.
Tisztelettel:

John. F. Kennedy [s. k.]

– Mindszenty bíboros és John Fitzgerald Kennedy elnök levelezése

Magyarország hercegprímásának a világon páratlan, egyedülálló alkotmányos szerepe van, és a jelenlegi alkotmányos és törvényen kívüli szakadékban Magyarországon kell maradnia, s vendéglátóm engedélyével itt, a követségen.

– Mindszenty József, 1964

1964 augusztusában levelet írt Lyndon B. Johnson amerikai elnöknek a Szent Korona ügyében.

…Bizalommal kérem Elnök Urat, mentse meg a koronát. A szent koronát az új magyar kereszténység kapta Szilveszter pápától 1001-ben Szent István, az első magyar király számára. Csaknem ezer éven át minden magyar királyt ezzel koronáztak meg. Ez hazánk és kereszténységünk ősi mivoltának pecsétje, a világon egyedülálló keresztény és alkotmányos szimbólum. A magyar integritás megtestesítője a két igazságtalan békeszerződés után, amelyek tönkrezúzták a legtökéletesebb történeti, geológiai, gazdasági és kulturális egységet, a magyarok abszolút többségét ebben az országban a magyarok és az elszakított nemzetiségek óriási kárára és boldogtalanságára, akik bár kisebbségben voltak, az „anyaországok” parlamentjeiben mégis azt vallották, hogy Magyarországon jobb volt (Radic, Trumbic, Hlinka, Juriga, Maniu, Slavicistb.). A szentkorona nem lehet az ateista bolsevikok tulajdona. Nem történhet meg, hogy a szentkorona a szovjetek vagy a csehek, románok, szerbek kezébe kerüljön, feldarabolják vagy eladják egy aukción, és az árát szétosszák. Ugyanígy nem kerülhet a magyar bolsevikok kezei közé sem. Ez példátlan botrány lenne.…

– Mindszenty bíboros 1964. augusztus 24-én kelt levele Johnson Elnökhöz a szentkorona ügyében

Kun Miklós szovjetszakértő szerint Moszkva titkosszolgálati akciót is előkészített Mindszenty „kiemelésére” az amerikai nagykövetségről. Az akció megszervezésére volt partizánvezetőkből, neves szovjet második világháborús kommandósokból, magas rangú tisztekből álló különítmény érkezett volna Budapestre. Az előrehaladott állapotban levő terv szerint ügynökök segítségével megpróbálták volna kicsalni Mindszentyt a nagykövetségről, majd letartóztatni. Az akciót végül egy Magyarországot a szovjet befolyási övezethez tartozóként megerősítő amerikai–szovjet megállapodás aláírása után lefújták. Kádár Jánosnak személyes ügye volt Mindszenty tevékenysége és helyzete, ő volt ugyanis a belügyminiszter, amikor a bíborost letartóztatták. Így aztán ezért is, a Kádár-rendszer egyik kiemelt közellenségévé vált. A kiszorított helyzetbe kerülő katolikus egyházban, a Rákosi és a korai Kádár-diktatúra alatt két „világ” alakult ki, azoknak a világa, akik az állammal kapcsolatot találtak és azok, akiket az állam üldözött. Az egyházellenes politikának alapvető eleme volt a kereszténységnek minden szinten való megosztása.

1967-ben újra napirendre került a „Mindszenty-kérdés”. A magyar vezetők célja az volt, hogy a bíborost a pápa mentse fel esztergomi érseki funkciója alól, mielőtt távozik az országból. Mindszenty viszont távozása feltételéül szabta érseki hivatala megtartását, több bebörtönzött pap szabadon bocsátását, és a Regnum Marianum templom újjáépítését. Az amerikaiak is sürgették a probléma rendezését, mert a főpásztor jelenléte a követségen feszültséget okozott. A bíboros a viták során többször fenyegetőzött azzal, hogy elhagyja az épületet és a magyar hatóságok kezére adja magát – ami évekre visszavetette volna a kétoldalú kapcsolatok normalizálódásának folyamatát. Értékelése szerint „Magyarországon az egyház helyzete rosszabb, mint bármely más csatlós országban”, tudatában volt annak, hogy az állami szervek mélyen beépültek az egyházi hierarchiába.

Mindszenty egészségi állapota is gyengült, nőtt a veszélye annak, hogy a magyar államhoz kell fordulni gyógykezeltetése végett. Egyébként életvitele szerény volt, egyszerű vacsoráját az alagsori kantinban fogyasztotta el egy kis üveg sörrel. Alfred Puhan nagykövet azonban távozásra szerette volna bírni a „makacs németet”, ahogy ő mondta, és ennek érdekében nagy aktivitást fejtett ki az amerikai külügyminisztérium, a magyar fél, sőt a Vatikán felé is.

Felmentésétől haláláig

Felmentése után a világ számos, magyarok által is lakott országát felkereste, és meglátogatta híveit. A Vatikán keleti politikájának köszönhetően a Szentszék általi megaláztatás ellenére folytatta pasztorációs útjait.

1975-ben, kevéssel halála előtt, Mindszenty Ruzsik Vilmos atyával több mint egy hétre ellátogatott Venezuelába, a venezuelai magyar közösséghez, a Venezuelában tartózkodó régi ismerőse, boldogfai Farkas Endre (1908–1994) vezérkari őrnagy meghívására; a hercegprímás 1975. április 10-én csütörtökön érkezett Caracasba, és április 21-én utazott el Kolumbiába. Az ünnepségek során megismerte az ottani venezuelai magyar kolóniát. Ez után a látogatás után egy rövid időre Bogotába, Kolumbiába utazott, ahol Farkas Endre feleségével, Lenz Klárával, özvegy Lenz Józsefné Topits Klárával, Lenz Jánossal, Istvánnal és Ferenccel, valamint Gróza József atyával találkozott, akik a kolumbiai magyar közösséget képviselték. Lenz Klára és édesapja, Lenz József, kereskedelmi tanácsos, már a háború alatt ismerte a hercegprímást; boldogfai Farkas Endre v.k. őrnagy révén kerültek kapcsolatba Mindszentyvel, aki akkoriban még a Városmajor 22-es számú Lenz család házában látogatta meg őket. 1975. április 25-én volt az utolsó aktív napja Bogotában. Ezután visszautazott Bécsbe már igen gyenge egészséggel.

Visszaútján – gyenge egészségi állapota miatt – ismét Venezuelában állt meg, és beszélgetett Kunckelné Fényes Ildikó venezuelai magyar hölggyel, aki egy idő után teljesítette Mindszenty kérését, hogy a külföldi magyarok kapcsolatot tartsanak, és ismerjék egymást. Kunckelné Fényes Ildikó megalapította a LAMOSZSZ-t (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége), ami azóta máig sikeresen működik. Vesebaja egyre súlyosbodott, amelyhez prosztatarák is párosult. Ez utóbbi műtéti beavatkozást igényelt, s ezt el is végezték az érseken, dr. Bianchi vezetésével. Az altatásból azonban már nem ébredt föl.

1975. május 6-án halt meg 83 éves korában a bécsi Irgalmasok Kórházában. Holttestét végakarata szerint Mariazellben helyezték el.

A fehér vértanú bíboros-prímás-érsek halála után, 1976. február 12-én a mártír érsek utódaként a pápa Lékai Lászlót nevezte ki esztergomi érseknek, akit a kinevezése után május 24-én kreáltak bíborossá.

1977. június 9-én Kádár János és VI. Pál pápa találkozott. Utoljára Lénárd Ödön piarista szerzetest engedték szabadon 1977-ben, VI. Pál pápa személyes közbenjárására. Közvetlenül a rendszerváltozás előtt, 1990. február 9-én írta alá Németh Miklós miniszterelnök és Agostino Casaroli bíboros Magyarország és a Szentszék közti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló egyezményt.

1991. május 4-én helyezték örök nyugalomra Mindszenty Esztergomba hazahozott hamvait.

Emlékezete

Miután meghalt, évtizedekkel később, újratemetése kapcsán érdekes felfedezés történt. A katolikus hagyomány szerint a szentség állapotát jelző módon találták a testét: azaz romlatlan volt.

Végakarata szerint – „Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába” – 1991. május 1-jén kezdődött sírja feltárása. A bíboros teste a szemtanúk szerint igen jó állapotban maradt fenn. Újratemetésekor, 1991. május 4-én hamvait az esztergomi bazilikában hívők tízezrei jelenlétében, ünnepélyes gyászmise és világi megemlékezések kíséretében helyezték végső nyughelyére az esztergomi érseki kriptában, az esztergomi bazilika altemplomában.

1991 augusztusában II. János Pál pápa magyarországi látogatása már a negyvenéves vallásüldözés végét jelképezte, amikor a pápa lerótta tiszteletét Isten szolgája, Mindszenty József bíboros síremléke előtt.

A Budapesti Népbíróság a IX. 254/1949 számon lefolytatott koncepciós per ügyében a Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el. Ezt a rehabilitálási eljárást hivatalosan 2012-ben zárták le, oly módon, hogy Mindszenty bíboros teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálása megtörtént a magyar állam részéről. Mindszenty József bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban. A tiszteletre méltó bíboros hősiesen helyt állt a hit, remény és szeretet teológiai erényeiben, valamint a négy sarkalatos erényben, az okosságban, igazságosságban, erősségben és mértékletességben. Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban állandó kiállítás mutatja be Mindszenty életét. Állandó kiállítás nyílt 2012-ben Szombathelyen, a püspöki palotában is. Ugyanebben az évben emléktáblát avattak a város egykori szemináriuma (ma egyházmegyei kollégium) falán. Szobra áll többek között Zalaegerszegen. 1999. december 18-án a Magyar Szentek templomában adták át a Magyar Örökség díjat a kitüntetetteknek, amikor Mindszenty József posztumusz díjat kapott.

Király László zeneszerző 2017-ben komponálta Devictus vincit – Mindszenty-oratórium öt részben, szólóhangokra, vegyes karra és szimfonikus zenekarra című művét, melynek szövegét Polner Zoltán állította össze, illetve részben írta. A mű ősbemutatója 2018-ban volt a szegedi dómban.

2019-ben posztumusz Budapest és Esztergom díszpolgárává választották.

Galéria

• 
  Mindszenty József szobra Csehimindszenten
• 
  Mindszenty József szobra Zalaegerszegen
• 
  Emlékoszlopon elhelyezett dombormű, Budapest XII. kerület, Csaba utca 5.
• 
  Mindszenty József szobra Budapest XII. kerületében, a Mindszenty téren
• 
  Rábasömjén Mindszenty-szobor a templom mögött
• 
  Emléktábla végső esztergomi nyughelyén a bazilikában
• 
  Sírja az esztergomi bazilika altemplomában
• 
  Egy régi Mindszenty-tábla – Bécs, Collegium Pazmanianum
• 
  Mindszenty József emléktáblája napjainkban, a Pázmáneum főbejárat mellett

Filmek

• Ólomkapu, 2014, magyar–olasz dokumentumfilm, 52 perc, rendező: Gilberto Martinelli
• Mindszenty – A fehér vértanú, portréfilm, 2010, rendező: Koltay Gábor
• Mindszenty – Szeretlek, Faust, színes, magyar játékfilm, 69 perc, 2010, rendező: Pozsgai Zsolt
• Mindszenthy József – Devictus Vincit, színes, magyar tévéfilm, 147 perc, 1994, rendező: Mihályfy Sándor
• Ungarn in Flammen, 1957, dokumentumfilm, rendező: Ferdinand Khittl
• Guilty of Treason, 1950, amerikai filmdráma, rendező: Felix E. Feist

Művei

Irodalom

• Menedékben. Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról, 1957–1970; vál., előszó, jegyz. Deák András Miklós, Somorjai Ádám, Zinner Tibor, ford. Somorjai Ádám, Deák András Miklós; Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Bp., 2019
• Portré dr. Lékai Lászlóról: A megnyesett fa kizöldül. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1984 ISBN 963-223-317-4
• Mészáros Tibor: Akit övéi be nem fogadtak. Mindszenty bíboros titkárának visszaemlékezései, Pécs, 1997 ISBN 963 650 863 1
• Korányi G. Tamás: Egy népfelkelés dokumentumaiból 1956, Tudósítások Kiadó, 1989
• Adriányi Gábor: A prímási szék megüresedetté nyilvánítása 1974-ben
• Antall József: Polonia Semper Fidelis! „Lengyel–Magyar Kurír”, Budapest, 1947
• Antall József: Beszélgetés dr. Antall Józseffel a lengyelmentés kulisszatitkairól. „Lengyel–Magyar Kurír, Budapest”, 1946
• Stefan Badeni: Wczoraj i przedwczoraj. Katolicki Ośrodek Wydawniczy Veritas London, W.2, 1963. Tom 60. serii Czerwonej Biblioteki Polskiej
• Adam Bahdaj: Na Węgrzech. Warszawa, 1946. nr5
• Adam Bahdaj: Życie kulturalne uchodźstwa polskiego na Węgrzech. „Tygodnik Powszechny Warszawa”, 1945
• Adam Bahdaj: Życie uchodźstwa polskiego na Węgrzech. „Odrodzenie Warszawa”, 1945
• Stephen K. Swift: The Cardinal's Story: The Life and Work of Joseph, Cardinal Mindszenty, Archbishop of Esztergom, Primate of Hungary, Macmillan, 1949
• Bakó Endre: Huszonnégyszer Magyarországon, Hajdú-Bihari Napló, Debrecen, 1973
• Balogh Margit: Mindszenty József I-II., MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2015 ISBN 9789634160021
• Balogh Margit: Vojnový zajatci, internovaní, vysídlení – Aktivity Józsefa Mindszentyho, kardinála Maďarska v oblasti ľudských práv (1945–1948). Historický časopis 2016/1, 45-84.
• Beresztóczy Miklós: Polak, Węgier dwa bratanki..., Katolikus Szó, Budapest, 1969
• Bethlen Béla: Észak Erdély kormánybiztosa voltam, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1989. ISBN 963-327-043-X
• Bethlen István Emlékirat 1944, Zrinyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988 ISBN 963-326-946-6
• Bókay László: Huszonöt éves a római Magyarok Nagyasszonya kápolna. A magyarok kápolnája az Örök Város szívében, Új Ember, Budapest, 2005
• Agostino Casaroli: Il martirio della pazienza la Santa Sede e i paesi comunisti. 1963-89, Giulio Einaudi editore S.P.A., Torino, 2000
• Agostino Casaroli: A türelem vértanúsága. A Szentszék és a kommunista államok. 1963–1989, Szt. István Társulat, Budapest, 2001 ISBN 963-361-211-X
• Helena Csorba, Irena Michalak. Słowo polskie na Węgrzech–Bibliografia poloniców węgierskich 1939–1945. „Biuletyn Instytutu Bibliograficznego Warszawa”, 1958. t.IV.
• Czene Gábor: Ügynökök és vértanúk egyháza. Levéltári kutatásairól nyilatkozik Szabó Gyula plébános, Népszabadság, Budapest, 2005
• Dobszay János: Mozaikok a Regnum életéből. Szt. István Társulat, Budapest, 1996
• László Emődi: A Regnum Marianum története, Bécs, 1989
• Gárdonyi Máté: A Magyar Katolikus Egyház önértelmezése a pártállam idején, Vigilia, Budapest
• Havasy Gyula: A magyar katolikusok szenvedései 1944–1989, Budapest, 1990
• Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I-III., Lámpás Kiadó, Abaliget, 1993–1996
• Hennyey Gusztáv: Magyarország sorsa Kelet és Nyugat között. Egy volt magyar királyi külügyminiszter visszaemlékezései, Európa História, Budapest, 1992 ISBN 963-07-5469-X
• Hennyey Gusztáv: Ungarns Schicksal zwischen Ost und West, Von Hase & Koehler Verlag – Mainz – Ungarisches Institut, München, 1975 ISBN 963-07-5469-X
• Horthy Miklós: Emlékirataim. Buenos Aires, 1953
• Hóry András: Kulisszák mögött, Bécs, 1965
• Hóry András: Bukaresttől Varsóig, Gondolat Kiadó, Budapest, 1987 ISBN 963-281-798-2
• Jakab Gábor: Új keresztút Eszterházán. Udvardi Erzsébet Magyar Örökség Díjas, Hitvallás, a győri Egyházmegye lapja, Győr
• Jakab Gábor: Lyoni beszélgetés Pápai Lajos püspök atyával. Egyre több helyen kapcsolódnak be. A Könnyező Szűzanya tiszteletébe. A győri Könnyező Szűzanya kegyképének másolatát helyezte el a püspök úr július 23-án a lyoni fourviere-i bazilikában, Hitvallás, a győri Egyházmegye lapja Győr
• Jungerth-Arnóthy Mihály: Moszkvai napló, Zrinyi Katonai Kiadó, Budapest, 1989 ISBN 963-327-049-9
• Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam 1942–1944, Európa – História, Budapest, 1991 ISBN 963-07-5340-5
• Kamarás István: Lelkierőmű Nagymaroson, Budapest, 1989
• Kamarás István: Búvópatakok. A szentimrevárosi katolikus ifjúsági mozgalom története 1949-től 1961-ig. Visszaemlékező szociográfia, Budapest, 1992
• Kamarás István: Bensőséges bázisok. Katolikus kisközösségek Magyarországon, Budapest, 1994
• Köpeczi Bócz Edit: A titkosszolgálatok hálójában – Mindszenty József a lélekmentő bíboros, hercegprímás, L'Harmattan Kiadó, 2012 ISBN 9789632366012
• Laczkó András: Menekülés a jövőért. Lengyel sorsok Magyarországon 1939–1945, Boglárlellei Városi Tanács, Boglárlelle, 1989 ISBN 963-03-2669-8
• Lagzi István: Droga żołnierza polskiego przez węgierską granicę w latach 1939–1941. Wydawnictwo Poznańskie, Poznań, 1987 ISBN 83-210-0660-4
• Lagzi István: Uchodźcy polscy na Węgrzech w latach drugiej wojny światowej. Wydawnictwo Ministerstwa Obrony Narodowej, Warszawa, 1980 ISBN 83-11-06490-3
• Lajtos Árpád: Emlékezés a 2. magyar hadseregre 1942–1943, Zrinyi Katonai Kiadó, Budapest, 1989 ISBN 963-326-928-8
• Lévai Jenő: A magyarországi lengyel bázis története, Magyar Nemzet, Budapest
• Stanisław Maczek: Od podwody do czołga. Wspomnienia wojenne 1918–1945, Tomar Publishers – Edinburgh, 1961
• Irena Michalak. Bibliografia poloniców węgierskich 1939–1945, Biuletyn Instytutu Bibliograficznego, Warszawa
• Mindszenty József: Emlékirataim, Verlag Ullstein GMBH Berlin-Wien, 1974
• Mindszenty József: Emlékirataim, Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Kiadója – Redemtore di Sedes Apostolica, Budapest, 1989
• Mindszenty József: Emlékirataim, Toronto, 1974
• Leon Orłowski: Wspomnienia z Budapesztu, „Kultura (Paryż)”
• Pallós Tamás: Húszéves az első hazai katolikus szeretetotthon, Új Ember, Budapest
• Papp Tamás: Jelmondatában óriási remény rejlik. Húsz éve hunyt el Lékai László bíboros, Új Ember, Budapest
• Pataky Arnold: Emlékbeszéd Hanauer Árpád István fölött – A Szent István Akadémia emlékbeszédei, Budapest, 1942. A veszprémi papnevelő-intézet emlékkönyve, Veszprém, 1986
• Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630–1950), Dissertationes Hungariae ex historia ecclesiae, München, 1987
• Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554–1760), Veszprém, 1947
• Pirigyi István: A Hajdúdorogi Egyházmegye története. Az egyházmegye felállítása, Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Évkönyve 1912–1987, Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Hajdúdorog, 1987
• Rajz Mihály, Korompay Tibor: Megemlékezés dr. Hanauer Árpád István váci megyéspüspökről. (1869–1942), Szent István Társulat – Az Apostoli Szentszék Kiadója – Redemtore di Sedes Apostolica, Budapest (a kiadáson hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-360-821-1
• Jan Reychman. Dzieje Polonii węgierskiej, „Problemy Polonii zagranicznej”, 1968
• Reinhard Raffalt: Wohin steuert der Vatikan?. München, 1973
• Ruffy Péter: Varsói hajnal, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1961
• Soltész István: A korona kalandos hazatérése. Dokumentumok és korabeli titkos iratok 2. rész, Új HORIZONT, 2001, Budapest
• Kazimierz Stasierski. Polscy uchodźcy na Węgrzech w latach 1939–1945, „Przegląd Historyczny”, Warszawa, 1961
• Kazimierz Stasierski: Szkolnictwo polskie na Węgrzech w czasie drugiej wojny światowej, Poznań, 1969
• Hans Jakob Stehle: Geheimdiplomatie im Watykan, Zürich, 1998
• Szántó Konrád: A kommunizmusnak sem sikerült. A magyar katolikus egyház története 1945–1991, Miskolc, 1992
• Talpassy Tibor: Bajcsy-Zsilinszky és a lengyelek, Magyar Nemzet, 1975, Budapest
• Tomka Ferenc: Az egyházban levő változásokról, Vigilia, Budapest, 1972
• Tomka Ferenc: Intézmény és karizma az egyházban. Vázlatok a katolikus egyház szociológiájához, 1991
• Ungvári Jenő: Szakasits Árpád beszél az 1944. évi tervbevett németellenes munkásfelkelésről és a magyarországi lengyelek szerepéről a mozgalomban. Magyar-Lengyel Kurír, Budapest, 1947
• Ungváry Krisztián: A Mindszenty-mítosz. Értékek és választások; Open Books, Budapest, 2023 (Befejezetlen múlt)
• Várkonyi Endre: Ember maradt a legnehezebb időkben. Antall József emlékezete, Magyar Nemzet, Budapest, 1984
• Várkonyi Endre: Múlt idők tanúi. Dr. Antall József. Menekültügy Magyarországon, Magyarország, Budapest, 1974
• Stanley G. Evans: The trial of cardinal Mindszenty. An eye witness account; Husband and Currel, Birmingham, 1948 (Religion and the People Publication)
• Document on the Mindszenty case; Athenaeum Nyomda, Bp., 1949
• Mindszenty József a népbíróság előtt; Állami Lapkiadó, Bp., 1949 (francia és szlovák nyelven is)
• Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímásának pere; Typ. Poliglotta Vaticana, Róma, 1949
• The Trial of József Mindszenty; Hungarian State Publishing House, Bp., 1949
• Nicholas Boer: Cardinal Mindszenty and the implacable war of communism against religion and the spirit. With a detailed chapter on the legal aspects of the Mindszenty trial by David Maxwell-Fyfe; előszó Mihalovics Zsigmond; B.U.E., London, 1949
• Fábián Béla: Cardinal Mindszenty. The story of a modern martyr; Scribner, New York, 1949
• Gedeone Péterffy: Il Cardinale Mindszenty. La vita e l'anima d'un martire; előszó A. G. Piazza; Paoline, Roma, 1949
• Harc az Antikrisztussal. Mindszenty bíboros küzdelme; Centrum Curae Pastoralis pro Hungaris in Germania, Landshut, 1949
• Livre blanc. Quatre années de lutte pour la défense de l'Église hongroise. Documents publiés sur la demande du Cardinal Josef Mindszenty; Amiot-Dumont, Paris, 1949 (Archives d'histoire contemporaine)
• A. W. Sheppard: Mindszenty and the Protestant pastors. A factual account of the famous trials in Hungary and Bulgaria; Free Citizen Press, Sydney, 1949
• Ajusinszky Béla: Mindszenty. El martirio de un cardenal; spanyolra ford. Jose Desa; Dürer, Buenos Aires, 1949
• The Mindszenty-case. Persecution of religion in Hungary; s.n., s.l., 1949
• Der Prozess József Mindszenty. Nach dem Verhandlungsprotokoll; szerk. Historisches Kabinett; GMBH, Berlin, 1949 (Dokumente der Gegenwart, 6-8.)
• Karol Malcuzýnski–Bronislav Wiernik: Józef Pehm-Mindszenty szpieg w kardynalskiej purpurze; Ksiazka i Wiedza, Warszawa, 1949
• Kardinal Mindszenty; NZN, Zürich, 1949
• La verdad sobre el proceso Mindszenty; spanyolra ford. Emilio Glück, Niko Schwarz; Pueblos Unidos, Montevideo, 1949 (Temas de Nuestro Tiempo)
• J. Kreuzwieser: Mindszenty. Held oder Verbrecher?; Katholische Schriftenmission, Linz, 1949
• Kovách Aladár: A Mindszenty per árnyékában. Dokumentumok, pásztorlevelek, rendőri utasítások, tiltakozások, jegyzetek; Archivum Hungaricum, Innsbruck, 1949
• Sigismund Mihalovicz: Mindszenty, Ungarn, Europa. Ein Zeugenbericht; Badenia, Karlsruhe, 1949
• Segismundo Mihalovics: Yo soy testigo. La "causa" del cardenal Mindszenty; ford. spanyolra Antonio Sancho; Studium, Madrid–Buenos-Aires, 1949
• Four years struggle of the Church in Hungary. Facts and evidence publ. by order of Josef Mindszenty; angolra ford. Walter C. Breitenfeld; bev. Christopher Hollis; Longmans–Green, London–New York–Toronto, 1949
• Csáky Zoltán: Ich schwöre, dass Kardinal Mindszenty unschuldig ist; Thoman, Zürich 1949
• Le forçat accuse. Testes choisis et présentés par Béla Just / Mindszenty; Bloud et Gay, Toulouse, 1949
• A Mindszenty bűnügy okmányai; Athenaeum Nyomda, Bp., 1949 (angolul és franciául is)
• Joseph Közi-Horváth: La vérité sur le Cardinal Mindszenty. Héros et martyr; Comité International de Défense de la Civilisation Chrétienne, Paris–Bruxelles, 1949
• Feketekuthy László: Ungarn. Vom heiligen Stephan bis Kardinal Mindszenty; NZN, Zürich, 1950 (Orient und Okzident)
• A kereszt szabadságharca. A klagenfurti Mindszenty ünnep teljes irodalmi anyaga. Klagenfurt, 1950. december 26.; szerk. a Mindszenty Munkaközösség; Vasárnapi Levél, Klagenfurt, 1951
• Jerôme Szalay: Le cardinal Mindszenty, confesseur de la foi, défenseur de la Cité; Mission Catholique Hongroise, Paris, 1951
• Heinz Kühn: Mindszenty. Skizze eines grossen Lebens; Morus, Berlin, 1951
• The trial of cardinal Mindszenty; Hungarian News and Information Service, London, 1952 (News from the Hungarian People's Republic)
• Az imperializmus fekete zsoldosai. A Mindszenty- és Grősz- per tanulságai; Művelt Nép, Bp., 1952 (Ismeretterjesztő füzetek)
• Mit akartak Mindszenty, Grősz és cinkosaik?; Szikra Nyomda, Bp., 1952 (MNDSZ vezetőségi tanfolyam anyaga)
• E. J. Borsy: Cardeal Mindszenty; portugálra ford. Heloneida Studart Orbán; Santa Maria, Rio de Janeiro, 1954
• George N. Shuster: In silence I speak. The story of Cardinal Mindszenty today and of Hungary's "New Order"; Farrar, Straus and Cudahy, New York, 1956
• Mindszenty-Dokumentation; összeáll., ford. Josef Vecsey, Johann Schwendemann; Pressverein-Druckerei, St. Pölten, 1956
• George N. Shuster: Im Schweigen rede ich. Die Geschichte der ungarischen Kirche und des Kardinals Mindszenty unter der Herrschaft des Kommunismus (In silence I speak); angolról németre ford. Heinrich F. Gottwald; Echter, Würzburg, 1959
• Anuario para el 10. aniversario de la Academia de Ciencias y Social Mindszenty. 1949–1959; Mindszenty Magyar Tudományos és Kulturális Akadémia, Buenos Aires, 1959
• Imre Pataky: Altamura. Roman / Pusztasöhne / Kardinal Josef Mindszenty; Hungaria, München, 196? (Das interessante Buch für Jedermann)
• Der Prozess Mindszenty. Dokumente; szerk. Josef Vecsey; Fotodr. Pannonia Sacra, München, 1961
• Kardinal Mindszenty. Beiträge zu seinem siebzigsten Geburstag; szerk. Josef Vecsey; Donau, München, 1962
• Gilbert E. Mihályi: The supreme issue is freedom. The continuing relevance of Cardinal Mindszenty' s quest for human and national right; Iron Curtain Studies, New York, 1965
• J. Houston: Cardinal Mindszenty; Catholic Truth Society–Publishers to the Holy See, London, 197?
• József Vecsey: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára; Ungarische Buchdruck, Sankt Gallen, 1970
• Joseph Vecsey–Phyllis Schlafly: Mindszenty, the man; Cardinal Mindszenty Foundation, St. Louis, 1972
• Paul Lesourd: Héros, confesseur et martyr de la foi: le cardinal Mindszenty, primat de Hongrie; France-Empire, Paris, 1972
• Mindszenty József bíboros érsek-prímás úr látogatása 1974 tavaszán Cleveland egyházmegyében; összeáll. Kótai Zoltán; Kárpát, Cleveland, 1975
• József Közi Horváth: Kardinaal Mindszenty. Belijder en Martelaar van onze tijd; előszó Werenfried van Straaten; Kerk in Nood–Oost-priesterhulp, Westerlo–Vught, 1976?
• Palágyi Natália: Hűségesen követte az Urat. Mindszenty bíboros életútja és példája; Magyar Könyvnyomda, St. Gallen, 1976
• Csonka Emil: A száműzött bíboros. Mindszenty az emigrációban; Új Európa, San Francisco–München, 1976
• József Közi Horváth: Kardinal Mindszenty. Ein Bekenner und Märtyrer unserer Zeit; Kirche in Not–Ostpriesterhilfe, Königstein-Taunus, 1976
• Honoring the memory of Cardinal Mindszenty. Memorial album of the statue unveiling ceremony and commemorative banquet. July 22, 1977 on the Cardinal Mindszenty Plaza Cleveland, Ohio; szerk. Lél F. Somogyi; Cardinal Mindszenty Memorial Committee, Cleveland, 1977
• József Közi-Horváth: Cardinal Mindszenty. Confessor and martyr of our time; németről angolra ford. Geoffrey Lawman; Aid to the Church in Need–Augustine, Chichester–Chulmleigh, 1979
• Le Cardinal Mindszenty martyr; Résiac, Montsurs, 1980
• Jaszovszky József: Mindszenty, a főpásztor Észak-Kaliforniában; szerzői, Menlo Park, 1980
• The martyrdom and the glory. The life of József Cardinal Mindszenty. 1892–1975; Simontsits A. L., Cleveland, 1985
• Mindszenty József a népbíróság előtt; bev. Békés Gellért, utószó Varga László; Irodalmi Újság, Párizs, 1986 (Politikai perek)
• Szentnek kiáltjuk! Emigráns magyarok Mindszenty bíborosról halála 10. évfordulóján; összegyűjt., sajtó alá rend. Füzér Julián; Katolikus Magyarok Vasárnapja, Youngstown, 1987
• Ispánki Béla: Az évszázad pere. Megszólal a tanú. A Mindszenty kirakat-per ismeretlen adatai; Vörösváry, Toronto, 1987
• ...holtában is beszél. Mindszenty dosszié; Ötlet, Bp., 1989
• Mindszenty József a népbíróság előtt; bev., Mindszenty „Emlékiratai”-ból összeáll. Békés Gellért; Pannon, Bp., 1989
• A Mindszenty-per; összeáll., előszó, életrajz, jegyz. Gergely Jenő és Izsák Lajos, szerk. Kovács Lajos Péter; Reform, Bp., 1989
• Füzér Julián: Mindszenty bíboros, a szent; Katolikus Magyarok Vasárnapja, Youngstone, 1989
• Mészáros István: Mindszenty és Ortutay. Iskolatörténeti vázlat, 1945–1948; Mészáros István, Bp., 1989
• Mészáros István: Mindszenty bíboros, a lelkipásztor-főpap; Artemis, Bp., 1990
• Szeifert Ferenc: Mint a gyémánt. Mindszenty József bíboros rövid életrajza és történelemformáló hatása; Út, Igazság, Élet, Pilisszentlélek, 1991
• Mindszenty bíboros élete; összeáll. Török József; Ecclesia, Bp., 1991
• Mindszenty és a hatalom. Tizenöt év az USA-követségen; vál., bev., jegyz. Ólmosi Zoltán, szerk. Urbán Károly; Lex Kft., Bp., 1991
• Mészáros István: A hazai történettudomány 1948–1992 közötti Mindszenty-képe; Vitéz János Tanítóképző Főiskola, Esztergom, 1992
• Mészáros István: Boldogasszony éve, 1947/1948. Mindszenty bíboros evangelizációs programja; Ecclesia, Bp., 1994
• Tyekvicska Árpád: A bíboros és a katona. Mindszenty József és Pálinkás-Pallavicini Antal a forradalomban; Századvég–1956-os Intézet–Osiris, Bp., 1994 ('56)
• Füzér Julián: Mindszenty bíboros szentek között; 2. jav. kiad.; Agapé, Szeged, 1995 (Az életszentség nagymesterei)
• Mindszenty József emlékezete; szerk. Török József; Márton Áron, Bp., 1995 (Studia theologica Budapestinensia)
• Mindszenty József hercegprímás esztergomi érseki székfoglalása – 1945. október 7. Dokumentumok és visszaemlékezések; szerk. Muzslai Zsitva Ágnes; Esztergom Barátainak Egyesülete, Esztergom, 1995
• Mindszenty emléknap. Lakitelek Népfőiskola, 1996. október 2.; szerk. Csallóközi Zoltán; Antológia, Lakitelek, 1997
• Regőczi István: Keresztút. Mindszenty József bíboros hercegprímás atyánk emlékére; Szent Gellért, Bp., 1997
• Kahler Frigyes: A főcsapás iránya Esztergom. Mindszenty bíboros pere; Magyarországi Mindszenty Alapítvány, Bp., 1998
• Ki volt Mindszenty? Cikkgyűjtemény, 1944–1998; vál., szerk. Mészáros István; Mészáros István, Bp., 1999
• Mészáros István: „Állok Istenért, egyházért, hazáért”. Írások Mindszenty bíborosról; METEM, Bp., 2000 (METEM-könyvek)
• Mészáros Tibor: A száműzött bíboros szolgálatában. Mindszenty József titkárának napi jegyzetei, 1972–1975; Lámpás, Abaliget, 2000
• Gergely Jenő: A Mindszenty-per; Kossuth, Bp., 2001 (Híres politikai perek)
• Mészáros István: Mindszenty és az „Ostpolitik”. Adalékok az Ostpolitik történetéhez, 1957–1971; Paulus Hungarus–Kairosz, Bp.–Szentendre, 2001
• Balogh Margit: Mindszenty József (1892–1975); Elektra Kiadóház, Bp., 2002 (Élet-kép sorozat)
• Karolina Kaczmarek: Prawda i kłamstwo. Prymas Wengier József Mindszenty; WiS–Fronda, Poznan–Warszawa, 2002 (Bibliotheca Hungarica, 3.; Biblioteka Frondy)
• Közi Horváth József: Mindszenty bíboros; Magyarországi Mindszenty Alapítvány; Bp., 2002
• Mészáros István: Mindszenty-mozaik. Írások a bíborosról; Ecclesia, Bp., 2002
• Mészáros István: Pannonia sacra. Mindszenty-tanulmányok; Kairosz, Bp., 2002
• Gergely Jenő 2002: Mindszenty József veszprémi püspök és a nyilasok. In: Hagyomány, közösség, művelődés
• Gabriel Adriányi: Die Ostpolitik des Vatikans 1958–1978 gegenüber Ungarn. Der Fall Kardinal Mindszenty; Schäfer, Herne, 2003 (Studien zur Geschichte Ost- und Ostmitteleuropas)
• Medgyesi Konstantin: Mindszenty bíboros Makón; KÉSZ Makói Csoport, Makó, 2003 (A makói Keresztény Értelmiségi Szövetség füzetei)
• Mészáros István: A rózsafüzér bíborosa. Mindszenty-pillanatképek; Szent Gellért, Bp., 2003
• Adriányi Gábor: A Vatikán keleti politikája és Magyarország, 1939–1978. A Mindszenty-ügy; Kairosz, Bp., 2004
• Mészáros István: Mindszenty a Sándor-palotában. Hat tanulmány; Eötvös József, Bp., 2005
• Mészáros István: Mindszenty és Barankovics. Adalékok a „keresztény párt” problematikájához; Eötvös József, Bp., 2005
• Egy „kultusz” a XXI. században. A Mindszenty-tisztelet története, 1975–2005; összeáll. Mészáros István; Kairosz, Bp., 2005
• Ki volt Mindszenty József? Jubileumi évkönyv. Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása, pappá szentelésének 90., esztergomi székfoglalójának 60., halálának 30. évfordulóján; szerk. Kahler Frigyes; Don Bosco, Bp., 2005
• Kovács Gergely: Isten embere. Szemtől szembe Mindszenty bíborossal; Magyarországi Mindszenty Alapítvány–Új Ember, Bp., 2005
• Sancta Sedes Apostolica et cardinalis Ioseph Mindszenty. Tanulmányok és szövegközlések / Az Apostoli Szentszék és Mindszenty József kapcsolattartása; szerk. Somorjai Ádám; s.n., Róma, 2007–
• Mészáros István: A Conti utcától Recskig. Újabb Mindszenty-kutatások; Eötvös József, Bp., 2007
• "Isten szolgája". Emlékkonferencia Mindszenty József bíboros életéről és munkásságáról. Budapest, Parlament, 2006. november 4.; összeáll. Soós Viktor; Antológia, Lakitelek, 2007
• Somorjai Ádám–Zinner Tibor: Majd' halálra ítélve. Dokumentumok Mindszenty József élettörténetéhez; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2008
• Somorjai Ádám: Ami az emlékiratokból kimaradt. VI. Pál és Mindszenty József, 1971–1975; Bencés, Pannonhalma, 2008 (Historia pro futuro)
• "His Eminence files": American Embassy, Budapest: from Embassy archives, 15 (1971). ed by Ádám Somorjai, OSB, Budapest, METEM, 2008
• Németh László Imre: Mindszenty megvalósult álma. A Santo Stefano Rotondo és a Szent István Ház; Szt. István Társulat, Bp., 2009
• Kanyó András: Igazságtétel. Mindszenty másik arca; Divald Bt., Bp., 2010
• Szőke János: Öt év száműzetés. Mindszenty József bíboros a bécsi Pázmáneumban; Don Bosco, Bp., 2010
• Németh László Imre: Zágon-leveleskönyv. Iratgyűjtemény-töredék Mindszenty József bíborosról, 1967–1975; Szt. István Társulat, Bp., 2011
• John Szabo: I was in prison with Cardinal Mindszenty; előszó Brantley Burcham; Literary Licensing, Whitefish, 2011
• Kovács Gergely–Szabó Csaba: Fidelissimus pastor. Mindszenty bíboros fehérvértanúsága / Unblutiges Martyrium von Jozsef Kardinal Mindszenty; Balassi Intézet, Bp., 2012
• József Kardinal Mindszenty in Wien, 1971–1975 / Mindszenty József bíboros Bécsben, 1971–1975; szerk. Szabó Csaba; Balassi Intézet, Bp., 2012 (Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien, 4.)
• Mindszenty József és kortársai. Vértanú és hitvalló püspökeink. A Mindszenty József születésének 120. évfordulója alkalmából a Központi Papnevelő Intézetben rendezett 2012. március 28-i teológiai konferencián elhangzott előadások; Magyar Katolikus Püspöki Konferencia–Szt. István Társulat, Bp., 2012
• „Szenteltessék meg a te neved…”. Emlékkonferencia Mindszenty József bíboros életéről és munkásságáról. Budapest, Parlament, 2011. május 21.; szerk. Soós Viktor Attila; Antológia, Lakitelek, 2012
• The cardinal Mindszenty documents in American archives. A repertory of the six Budapest Mindszenty boxes; szerk. Somorjai Ádám; Főapátsági Levéltár, Pannonhalma, 2012 (The cardinal Joseph Mindszenty documents Subsidia)
• Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára; Martinus, Szombathely, 2012
• A 120 éve született Mindszenty József bíboros, hercegprímás és a Váci Egyházmegye kapcsolata. Mindszenty József tanítása és példája a Hit éve tükrében; összeáll. Pálos Frigyes; Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, Vác, 2013 (Vácegyházmegye múltjából)
• "A legmagyarabb magyar". Mindszenty emlék-konferencia. Kecskemét, 2013. október 11.; szerk. Lévai Jánosné; Alföld Idegenforgalmáért Alapítvány, Kecskemét, 2013
• Somorjai Ádám: Törésvonalak Mindszenty bíboros emlékirataiban. Tartalmi és szövegközlési sajátosságok. Vecsey József, a társszerző; ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék–Pannonhalmi Főapátság, Bp.–Pannonhalma, 2013
• Do Not Forget This Small Honest Nation: Cardinal Mindszenty to 4 US Presidents and State Secretaries 1956–1971 as Conserved in American Archives and Commented by American Diplomats. Ed. by Ádám Somorjai OSB and Tibor Zinner. XLIBRIS, 2013. ISBN 9781479768592
• Kovács Gergely: Mindszenty József. A leghűségesebb pásztor; Mindszenty Alapítvány, Bp., 2014 (angol és olasz nyelven is)
• Balogh Margit: Kardinal József Mindszenty. Ein Leben zwischen kommunistischer Diktatur und Kaltem Krieg; 2. bőv., átdolg. kiad.; OEZ-Berlin, Berlin, 2014 (Edition ungarische Geschichte. Monographien, 1.)
• Miklós Péter: „A nemzet érdekeit tartva szem előtt”. Mindszenty József koalíciós évekbeli tevékenységéről; Barankovics István Alapítvány–Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány, Bp.–Szeged, 2014
• Remény a reménytelenségben. Főpásztorok a kelet-közép-európai diktatúrákban. Stefan Wyszyński, Karol Wojtyła, Márton Áron, Mindszenty József; szerk. Soós Károly, Zombori István; Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp.–Szeged, 2014
• Hűséggel az egyházhoz és a történelmi magyar hazához. Tanulmánykötet Mindszenty József pappá szentelésének 100., esztergomi érseki kinevezésének 70., valamint halálának 40. évfordulójára. Adriányi Gábor professzor úr 80. születésnapjára ajánlva; Hittel a Nemzetért Alapítvány, Bp., 2015
• Csehimindszenti keresztút. Keresztút Mindszenty bíborossal; összeáll. Déri Péter; Martinus, Szombathely, 2015
• Pánczél Hegedűs János: Mindszenty, 1956. Nem forradalom, hanem szabadságharc; NKE Szolgáltató Kft., Bp., 2015
• Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója; Nemzeti Emlékezet Bizottsága–Fórum Kisebbségkutató Intézet, Bp.–Somorja, 2016
• Kovács Gergely: József Mindszenty. The most faithful pastor; angolra ford. Csimma Ágnes; Mindszenty Stiftung, Bp., 2016
• Virt László: Mindszenty és alternatívái. Szubjektív irat; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2016
• Mindszenty József. A főpap, aki hűséggel állt helyt Istenért, egyházért és hazáért a 20. század vérzivataros évtizedeiben; összeáll. Déri Péter; Danica, Szentpéterfa, 2016
• Déri Péter–Kelemen István–Nemes András: Mindszenty bíboros szülőfalujában; Bíboros Szülőfalujának Templomáért Alapítvány, Csehimindszent, 2016
• Hóbor József: Elvek, eszmék, egyház. Adalékok Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi működésének első évtizedeihez; Czupi, Nagykanizsa, 2016
• Török Csaba: Prímás album; Magyarországi Mindszenty Alapítvány, Bp., 2016
• Török Csaba: A szent életű bíboros; Magyarországi Mindszenty Alapítvány–Új Ember, Bp., 2016
• Mindszenty bíboros. Írások hetvenedik születésnapjára; szerk. Vecsey József, ford. Taczman Andrea; Közi Horváth József Népfőiskola, Agyagosszergény, 2017
• Csonka Emil: Diadalút Amerikában. Krónika Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek amerikai útjának egy jelentős szakaszáról; bev. Kovács Gergely, közrem. Nagy Brigitta; Mindszenty Alapítvány, Bp., 2017
• Somorjai Ádám: Nuove fonti per la causa Mindszenty nelle carte Casaroli, 1962–1995; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp., 2017 (METEM könyvek)
• Hármas püspöki kinevezés 1944-ben. Hamvas Endre, Kovács Sándor, Mindszenty József; szerk. Zombori István; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp.–Szeged, 2018
• Hévizi Sára–Kiss Gabriella: Egy szentéletű ember. Mindszenty-tisztelet 1975-től napjainkig; Magyarországi Mindszenty Alapítvány, Bp., 2018
• Török Csaba: Mindszenty József, a szentéletű bíboros; Mindszenty Alapítvány, Bp., 2018
• Duty log. Cardinal Mindszenty in the American legation at Budapest, 1956–71; szerk. Somorjai Ádám; Pannonhalmi Főapátsági Levéltár, Pannonhalma, 2018 (The cardinal Joseph Mindszenty documents Subsidia)
• Mire tanít a cseresznyefa. Mindszenty; Mindszenty Alapítvány, Bp., 2018
• In memoriam Card. Mindszenty. Omelie a Roma, 1999–2018; szerk. Németh László Imre, olaszra ford. Vertse Márta; Societa di Santo Stefano, Bp., 2018
• Somorjai Ádám: Mindszenty-források Agostino Casaroli levéltári hagyatékában, 1962–1995; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp., 2018 (METEM könyvek)
• Szabó Ferenc: Világító emberek, időszerű művek. Válogatott tanulmányok; JTMR, Bp., 2018
• Balogh Margit: Az apát úr. Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi évei; Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, 2019
• Tarics Péter: Tanúságtétel, (i)gazság, végítélet. 1956 cselekvő lelkiismerete – határon túli magyar hitvallással (is); Múzeum 1956 Emlékére Közhasznú Alapítvány, Bp., 2019
• Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Mindszenty bíboros hercegprímás levelei Kennedy elnökhöz, 1960–1963, regnumportal.hu
• Somorjai Ádám OSB: Mindszenty felfogása a prímás alkotmányos szerepköréről; közjogi, politikai szerepvállalásáról vallott felfogása, In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2011/1–2, pp. 103-122
• Kálmán Peregrin: Mindszenty, Tomek, Barankovics. Arcvonások és fordulópontok a keleti politika világában; Szt. István Társulat, Bp., 2020
• Somorjai Ádám: Az amerikai levéltárak titkai. Válogatott írások Mindszenty bíborosról; Magyar Napló–Írott Szó Alapítvány, Bp., 2021 Somorjai Ádám OSB: Mindszenty felfogása a prímás alkotmányos szerepköréről; közjogi, politikai szerepvállalásáról vallott felfogása, In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2011/1–2, pp. 103-122
• Kálmán Peregrin: Mindszenty, Tomek, Barankovics. Arcvonások és fordulópontok a keleti politika világában; Szt. István Társulat, Bp., 2020
• John Sabo and Cardinal Mindszenty, 1957–1971; szerk., sajtó alá rend. Somorjai Ádám, bev. Deák András Miklós; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp., 2021 (METEM könyvek)
• Deák András Miklós-Somorjai Ádám OSB: A házigazda és vendége. Garret G. Ackerson ügyvivő és Mindszenty József bíboros (1957-1961). Magyar Napló, Budapest, 2022 ISBN 9789635410576

Jegyzetek

Források

• Mindszenty József: Emlékirataim. 4. kiad. Budapest: Szent István Társulat. 1989. ISBN 963-360-485-0  
• Csonka Emil: A száműzött bíboros. Szekszárd: Babits. 1993. ISBN 963-7806-89-X  
• Csonka Emil: A forradalom oknyomozó története 1945–56. München: Veritas. 1981.  
• Balogh Margit: Mindszenty József I-II. Budapest, 2015. (A nagymonográfiáról írt recenzió Archiválva 2020. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben)
• Balogh Margit: Mindszenty József. Budapest: Elektra. 2002.  
• Csapody Miklós – Szabó Róbert: Két levél Mindszenty Józsefhez 1948-ból. real.mtak.hu (Hozzáférés: 2017. február 9.)
• A nagy vita a magyar keresztény politikáról: 3. Kísérlet a tragédia elhárítására és a végkifejlet. Egyházfórum, XXIV. évf. 1. sz. (2009) arch Hozzáférés: 2017. február 9.
• Maróthy-Meizler Károly: Az ismeretlen Mindszenty. Buenos Aires: Pannonia. 1958. Hozzáférés: 2017. február 9.  
• „Fekete könyv”: Mindszenty József a népbíróság előtt. Budapest: Állami Lapkiadó. 1949.  
• „Sárga könyv”: A Mindszenty bűnügy okmányai. Budapest: Athenaeum. 1949. Hozzáférés: 2017. február 9.  
• Kahler Frigyes: A Mindszenty-per tanulságai. Valóság, I–VI. sz. (2013) Hozzáférés: 2017. február 9.
• László Ferenc: Jávor és a prímás: Mindszenty – Szeretlek, Faust. revizoronline.com (2010. október 27.) (Hozzáférés: 2017. február 9.)
• ↑ Borhi: Borhi László: Nagyhatalmi érdekek hálójában: Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól a rendszerváltásig. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; (hely nélkül): Osiris. 2018. ISBN 978-963-276-258-6  

További információk

• Az utolsó magyar hercegprímás, aki megjárta a nyilasok és a kommunisták börtönét is

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Mindszenty József témában.

• József Cardinal Mindszenty, Catholic-Hierarchy (angol)
• Közi Horváth József: Mindszenty bíboros, München, 1980.
• Szentek élete: Tiszteletreméltó Mindszenty József püspök Archiválva 2015. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szemtől szemben Mindszenty bíborossal, jubileumi életrajzi album – Új Ember, 2005. május 1. (LXI. évf. 18. sz.)
• Cardinal Mindszenty Feb. 14, 1949
• A Mindszenty-per
• Mindszenty beiktatása 1945
• Cardinal Mindszenty Feb. 14, 1949, content.time.com
• The Prisoner: The Dry Martyrdom Of Cardinal Joseph Mindszenty, catholicjournal.us
• Cardinal Mindszenty: A Man for All Seasons, catholicjournal.us
• Barankovics István interjúja az emigrációban Mindszenty letartóztatásának körülményeiről. Barankovics István Alapítvány.
• Hegedűs András: Pio atya látogatása a bebörtönzött Mindszenty bíborosnál
• Pio atya bilokációja Mindszenty bíborosnál – interjú a mozaikkészítő P. Rupnik jezsuitával, hu.radiovaticana.va
• Quella «visita» di Padre Pio nella cella del cardinal Mindszenty Archiválva 2015. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, vaticaninsider.lastampa.it
• Terror Háza múzeum Mindszenty-kiállítása Archiválva 2016. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, terrorhaza.hu
• Wojciech Giertych OP.: Mindszenty bíboros, in: Magyar Egyháztörténei Vázlatok, 2012/1-2, pp. 195-199
• Leleplezték Mindszenty József bíboros bronzszobrát Archiválva 2015. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
• Mindszenty deresre fektetné a mai szélkakasokat is!, librarius.hu
• Interjú Vlagyimir Szurovcev érdemes művésszel, az esztergomi Mindszenty-szobor alkotójával, helloesztergom.hu
• Mindszenty-Pallavicini emlékművet avattak fel Rétságon, magyaridok.hu
• Felavatták Mindszenty József bíboros-hercegprímás mellszobrát Dombóváron, hir.ma
• Bibliography on Cardinal Mindszenty. 1892–1975; összeáll. Joseph Széplaki; Catholic Hungarians' Sunday, Youngstown, 1977
• Mészáros István: Mindszenty-bibliográfia szemelvényekkel; Eötvös József, Bp., 2011
• Mindszenty Társaság
• Ólomkapu. Mindszenty József élete és tevékenysége új dokumentumok tükrében, Gilberto Martinelli dokumentumfilmje, 2014
• Istennek hála, hogy szerény eszköz lehettem. Tanulmánykötet Mindszenty József pappá szentelésének 105., esztergomi érseki kinevezésének 75., valamint halálának 45. évfordulójára; szerk. Krajsovszky Gábor; Hittel a Nemzetért Alapítvány, Bp., 2021
• Célkeresztben. Mindszenty József pere és a szovjet blokk főpásztorainak meghurcolása; szerk. Fejérdy András, Wirthné Diera Bernadett; Nemzeti Emlékezet Bizottsága–Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Bp., 2022
• Szenttéavatási Ügyek Kongregációja Prot. N. 1909. Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Isten szolgája Mindszenty József a Szent Római Egyház bíborosa néhai esztergomi érsek és Magyarország prímása (1892–1975) boldoggá- és szenttéavatási ügyében. A különleges kongresszus szakvéleménye és szavazatai az erénygyakorlás kérdésében 2018. június 14. napján; Magyarországi Mindszenty Alapítvány, Budapest, 2023
• Ungváry Krisztián: A NER és az ő bíborosa (Telex, 2022. október 23.)
• A nemzet vagy a NER bíborosa? Fejérdy András és Ungváry Krisztián vitája Mindszentyről (Heti Válasz 149., 2022. november 10.), Válasz Online
• Francis (Ferenc) de Kiss: An Unfortunate Privilege. Amazon, London, 2021

Kapcsolódó szócikkek

• Mindszenty-emlékhely
• Mindszenty – A fehér vértanú