| Puljane | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Promina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22303 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 38 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 246 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Puljane falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.
Knintől légvonalban 15, közúton 21 km-re, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Krka szurdokvölgyének bal partján fekszik. Puljani a falu központi része, településrészei még Nečven és Seline.
A település története szorosan kötődik a felette emelkedő magaslaton található Nečven várának történetéhez. Nečven a horvát történész Grgur Urlić-Ivanović szerint a 9. században épült. A középkorban Nelipić grófok birtoka volt. Nevét a legenda szerint egy szép Nelipić-lányról kapta, akit miután elutasította az erőszakos bribiri gróf közeledését megmérgeztek. A történet jól szimbolizálja a Nelipićek és a bribiri grófok a Šubićok közötti ellenségeskedéseket. A Nelipićek azután értek hatalmuk csúcsára, hogy 1322-ben a Šubićokat letörve Dél-Horvátország legnagyobb urai lettek. A család 1434-ben Ivaniš Nelipčić halálával halt ki. Birtokaikat Luxemburgi Zsigmond király kegyeltje, Tallóci Matkó kapta meg. A török 1522-ben foglalta el Nečven várát, mely a túloldali Trošenj várával együtt a Krkán itt átívelő hidat biztosította. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután 1797-ben a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 387, 1910-ben 578 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben 52 lakosa volt.
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 387 | 472 | 454 | 469 | 545 | 578 | 599 | 683 | 801 | 812 | 707 | 443 | 234 | 159 | 69 | 52 |