| Biskupija | |
| A fogadalmi templom a bazilika romjaival | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Biskupija |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ognjen Vukmirović |
| Irányítószám | 22300 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1177 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 271 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Biskupija weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Biskupija témájú médiaállományokat. | |
Biskupija falu és község Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Knintől 7 km-re délkeletre, Dalmácia északi-középső részén, az 1-es számú főút mellett fekszik. Közigazgatásilag Markovac, Orlić, Ramljane, Riđane, Uzdolje, Vrbnik és Zvjerinac települések tartoznak hozzá.
A mai Biskupija a kora középkorban a horvát állam központja volt. Ma ez a hely a horvát régészeti kutatás kitüntetett lelőhelye, egyben az egyik legjelentősebb óhorvát lelőhely. Régi neve "Pet Crkava na Kosovu" volt. A régi elnevezés valószínűleg a 10. századból származik, míg mai nevét később, a középkorban kapta. A régi nevet (magyarul koszovói öt templom) erősítik meg a régészeti leletek, ószláv templomok maradványai, melyek a Crkvina, Stupovi, Bukorovića podvornica, Lopuška glavica és Sveta trojica nevű helyeken találhatók. Itt állt a Szűz Mária tiszteletére szentelt háromhajós püspöki székesegyház, melynek első említése 1089-ben Zvonimir király uralkodásának idején történt. Építése még a 9. században kezdődött és Zvonimir király fejezte be 1078-ban. A knini püspök fennhatósága egykor egészen a Dráváig terjedt és a kora középkori horvát államban fontos tisztségeket is betöltött. A püspökség itteni székhelye 1493-ban szűnt meg, ezután Orlićnak nevezték (mai Biskupija nevét 1998-óta viseli).
A török 1522-ben szállta meg ezt a területet. A szerbek bevándorlása már a 15. században megkezdődött, de a legnagyobb méreteket 1521 és 1527 között öltötte. A falu a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. A 17. század végén az újabb velencei uralom idején újabb nagy bevándorlási hullám érkezett. A velencei uralom 1797-ig tartott, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 954, 1910-ben 1382 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 406 lakosa volt.
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 954 | 1.055 | 1.014 | 1.167 | 1.289 | 1.382 | 1.289 | 1.328 | 1.299 | 1.353 | 1.360 | 1.210 | 1.005 | 953 | 466 | 406 |