Története
A régészeti leletek tanúsága szerint Srima területe már az őskorban és az ókorban is lakott volt. Legnevezetesebb régészeti lelőhelye Prižbán található, ahol egy késő ókori kétrészes bazilikát tártak fel. A falu már a középkorban is létezett. Ebből az időből származik a település feletti dombon a Szűzanya tiszteletére szentelt kis középkori templom értékes korabeli freskókkal. A település a 16. században teljesen elnéptelenedett, amikor az oszmán hódítók elől a szárazföld belsejéből a lakosság a jól védett városokba és a szigetekre menekült. Ekkor alapították a szemközti Prvić-szigeten található Šepurine települést is. A török veszély elmúltával a 17. század végén lakói nagyrészt visszatértek az eredeti lakóhelyükre. Ez volt Srima önálló településsé fejlődésének időszaka. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 51, 1910-ben 189 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Srima fejlődése a 20. század második felében a turizmus fellendülésével indult meg nagyobb mértékben. Kiépültek a strandok, egymás után épületek a magánházak és apartmanok. A település összeépült a szomszédos Vodicével. A lakosság három évtized alatt több, mint a négyszeresére nőtt. Lakossága 2011-ben 823 fő volt.
Horvátország
é. sz. 43° 44′ 51″, k. h. 15° 48′ 21″43.747500°N 15.805833°EKoordináták: é. sz. 43° 44′ 51″, k. h. 15° 48′ 21″43.747500°N 15.805833°E
