| Šibenik | |||
| A város látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Megye | Šibenik-Knin | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Željko Burić (HDZ) | ||
| Irányítószám | 22000 | ||
| Körzethívószám | (+385) 022 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 42 599 fő (2021. aug. 31.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 0 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Šibenik weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Šibenik témájú médiaállományokat. | |||
Šibenik (magyarul: Szebenikó, olaszul: Sebenico, latinul: Sebenicum) város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében. A Šibeniki egyházmegye püspöki székvárosa.
A Šibeniki-öböl partján, a Krka folyó torkolatánál fekszik. Šibenik-Knin megye közigazgatási és kulturális székhelye.
Neve a horvát sib (= bozót) főnévből ered.
Sibenik erődjének alapítása a múlt ködébe vész, de a 9. században már bizonyosan állott. A város az erőd körül alakult ki.
Először 1066-ban IV. Petar Krešimir horvát király uralkodása alatt említik. A magyarok Szent László király uralkodása alatt foglalták el, de később Velence birtoka lett. 1124-ben II. István serege foglalta el, de 1125-ben ismét Velencéé lett. 1137-ben II. Béla serege foglalta el. 1164-ben Bizánc békekötéssel szerezte meg, de 1167-ben behódolt III. Istvánnak. A gyakori hatalomváltások ellenére a város fejlődése ez időszakban is töretlen volt. 1298-ban VIII. Bonifác pápa egyházmegye székhelyévé tette. 1409-ben Nápolyi László százezer aranydukátért adta el Velencének. A város vezetői azonban megtagadták a behódolást és három évig álltak ellen a velencei ostromnak. Velence csak 1412. október 30-án tudta elfoglalni.
Ezután 400 évi velencei uralom következett, mely alatt a város autonómiát élvezett. A török 1570-ben, 1647-ben és 1659-ben is sikertelenül próbálta elfoglalni. 1649-ben hatalmas pestisjárvány pusztított és a lakosság háromnegyedét megölte. A Velencei Köztársaság bukásával (1797-ben) a Campo Formió-i békeszerződés a várost a Habsburg Birodalomnak juttatta. A Habsburg uralom kezdetén a város megyeszékhely lett, de a Napóleon francia seregei 1806. február 18-án elfoglalták Dalmáciát és bevonultak a városba. 1809-től a Francia Császárság Illír tartományainak része lett. Napóleon oroszországi kudarca után az osztrák csapatok 1813. november 1-jén vonultak be a visszafoglalt városba. Sibenik újra megyeszékhely és önkormányzati székhely lett. A 19. század végén a város fejlődése új lendületet kapott, 1883-ban kórház létesült, 1895-ben vízerőmű épült a Krkán. 1900-ban a város lakossága elérte a tízezer főt. 1918-ban az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd a Jugoszláv Királyság része lett.
A Lika vasútvonal 1925-ben épült meg. 1941. április 15-én német és olasz csapatok vonultak be a városba, de a város környéke rövidesen az antifasiszta partizánharc színtere lett. Az olasz kapituláció után német csapatok szállták meg a várost, míg három napi heves harc után 1944. november 3-án foglalták el a jugoszláv partizánok, a város a szocialista Jugoszlávia része lett. Az 1960-as évekre Sibenik a környék ipari központja és fontos kikötője lett. 1991. június 25-én a sikeres népszavazás után kikiáltották a független horvát államot. Erre a jugoszláv hadsereg támadásba lendült, de a várost a horvát hadsereg és a város polgárai a szeptember 12. és 16 között dúlt hatnapos csata során sikeresen megvédték.
Ezután többször is tüzérségi támadás érte. Végül 1995-ben a horvát hadsereg „Vihar” nevű offenzívájával legyőzte a szerb támadókat. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 51 553 lakosa volt, melyből 48 169 horvát, 1627 szerb nemzetiségű.




1960. óta minden év június és júliusában tartják a Gyermekfesztivált. Ez időben Šibenik a gyermekek városa lesz és vendégül látja az egész világból a fesztiválra érkező gyerekeket, utcait pedig átadja a gyerekek alkotásainak. A fesztivál alatt sor kerül a horvát és nemzetközi gyermek együttesek seregszemléjére, képzőművészeti művészeti műhelymunkára, valamint az oktatást érintő szimpóziumok formájában vitatják meg az aktuális kérdéseket, mint például a gyerekek esztétikai érzékének fejlesztése. A rendezvény két hetes és számos előadás tekinthető meg a Szent Jakab katedrális mellett felállított színházban, a Művelődési Központban. A belvárosi utcákat és tereket utcaszínház és zenei előadás teszi színesebbé.
2004 óta A1-es autópályán is elérhető a város. A kiépített főúthálózatnak köszönhetően a számos út keresztezi itt egymást, mint a tengerparti 8-as főút, a 33-as főút és az 58-as főút. Az autópályáról a 33-as főút 2x1 sávos autóúttá átépített szakasza köti be a várost. A történelmi városrészeket a 8-as főút elkerülő szakasza tehermentesíti.
1966-ban adták át a várostól nyugatra lévő Krka folyó felett átívelő Šibenik hidat, ami a mai 8-as főút mentén fekszik. A híd nappal és esti kivilágításban is jól látható a városból.
Vasútvonala a Dalmáciai vasútvonal részeként 1874 és 1877 között Siverić és Šibenik, illetve másik ágon Split felé épült ki. 1888-ban átadták a Knin - Siverić közötti szakaszt. A Lika vasútvonal a Szerb-Horvát Királyság idején 1925-ben készült el, és csatlakozott a Zágráb felé menő vasúti hálózathoz.
|
|
|