Visnyica

Visnyica (Višnjica)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségSzópia
Jogállásfalu
Irányítószám33520
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség3 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület3,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 46′ 28″, k. h. 17° 37′ 25″45.774444°N 17.623611°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 28″, k. h. 17° 37′ 25″45.774444°N 17.623611°E

Visnyica (horvátul: Višnjica) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szópiához tartozik.

Fekvése

Verőce központjától légvonalban 19, közúton 25 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Španat és Žiroslavlje között fekszik.

Története

Visnyica-puszta néven mezőgazdasági majorként keletkezett a 19. század közepén. Fejlődése alapvetően két család gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik. Az első a német származású Schaumburg-Lippe grófi család, amely 1841-ben vásárolta meg a verőcei uradalmat a Pejacsevich grófoktól. A másik a gróf Draskovich család, amely az itteni birtokból Szlavónia egyik legfejlettebb gazdaságát alakította ki. A gazdaság ura Draskovich János gróf nemcsak magának épített házat a telepen, de az ott dolgozóknak is segített a házépítéseben. A munkások a földeken dolgoztak, vagy az állatokat látták el. Néhányan a gróf, vagy az intéző szolgálatában álltak. A telepen lótenyésztés is folyt. A gazdasági munkákhoz erős, szávai lovakat, a lovagláshoz, kocsihúzáshoz lipicai méneket tenyésztettek. A telepen volt iskola, bolt, orvosi rendelő, közösségi ház, étterem, sportpálya, de még tekepálya is.

A település Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. 1857-ben 67, 1910-ben 241 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a magyar, 13%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új Szerb–Horvát–Szlovén Állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború végén a partizánok elűzték a magyar lakosságot. A háború után helyükre horvátok települtek. A birtokot privatizálták, az emberek elveszítették munkájukat, egyesek pedig meggazdagodtak. A 20. század második felében már csak hagyományos gazdasági tevékenység folyt az 1961-ben alapított IPK Osijek d .d. mezőgazdasági kombinát irányítása alatt. Később az egykori gazdaságból csak a lótenyésztés maradt meg.

A lakosság kivándorlása egyre nagyobb méreteket öltött. Az 1970-es években arab telivéreket hoztak a telepre. 1991-ben 42 főnyi lakosságának 55%-a horvát, 40%-a szerb nemzetiségű volt. Az utolsó két család nem sokkal a délszláv háború előtt hagyta el a települést, ahol mindössze mintegy 40 ló maradt. 2005-ben a telepet igazgató Viagro d. o. o. cég csődje után a telep magánkézbe került. 2011-ben a településnek már nem volt állandó lakossága. A telepen ma turisztikai céllal 36 szobás szálloda működik, mely lovasiskolát üzemeltet, emellett kerékpártúrákat, kirándulásokat szervez.

Lakossága

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
67103101220237241210137151207171140504260

(1971-ig Felsőmiholjác részeként, 1981-től önálló településként.)