Csacsince

Csacsince (Čačinci)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Verőce-Drávamente
Község	Csacsince
Jogállás	falu
Polgármester	Mirko Mališ (HDZ)
Irányítószám	33514
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	2162 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	117 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 36′ 00″, k. h. 17° 52′ 12″45.6, 17.8745.600000°N 17.870000°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 00″, k. h. 17° 52′ 12″45.6, 17.8745.600000°N 17.870000°E
Csacsince weboldala
Sablon Wikidata Segítség

Csacsince (horvátul: Čačinci) falu és község (općina) Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.

Fekvése

Verőcétől légvonalban 45, közúton 50 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Drávamenti-síkság szélén, a Szalatnokról Raholcára menő D2-es számú főút mentén, a Krajna-patak partján fekszik. Áthalad rajta a Zágrábból Eszékre menő vasútvonal. A község déli részére benyúlnak a Papuk-hegység északi nyúlványai.

A község települései

A községhez Brezovljani Vojlovički, Bukvik, Csacsince, Darnóc, Humljani, Krajna, Krasković, Paušinci, Prekoračani, Pušina, Rajino Polje és Vojlovica települések tartoznak.

Története

A település a 16.-17. században keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével, akik a környező földeket művelték meg. Neve a rögöt, kiszáradt sarat jelentő „čačak” főnévből származik és az itteni rögös talajra utal. A térség többi településével együtt 1684-ben szabadult fel a török uralom alól. A lakosság részben helyben maradt. 1698-ban „Czachinczy” néven 11 családdal szerepel Szlavónia felszabadított településeinek összeírásában. A felszabadítás után előbb kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a környező falvakkal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el. Ezután a 19. század végéig a Mihalovicsoké volt.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Csacsincze” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Csacsincze” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Csacsincze” néven 52 házzal, 18 katolikus és 290 ortodox vallású lakossal találjuk.

1857-ben 240, 1910-ben 1022 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 31%-a német, 27%-a szerb, 23%-a horvát, 12%-a magyar, 5%-a szlovák anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 81%-a horvát, 11%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 2110 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.

Gazdaság

A településen mintegy tíz gazdasági vállalkozás működik, melyek közül a legismertebb a Pan Parket d.o.o. parkettagyártó és forgalmazó vállalat. A mezőgazdasági termények közül a búza, a kukorica, a szója a jellemző, de vannak kisebb mogyoró és szőlőültetvények is. Régóta jelen van a régióban a méhészet. A turizmus fejlődéséhez kedvező feltételeket biztosítanak a gazdag vadállománnyal rendelkező kiterjedt vadászterületek, a Voljovica és mellékvizei, a szőlők és az erdővel borított hegyek. Különösen a Papuk természetvédelmi park és a Jankovac parkerdő.

Kultúra

A község kulturális és művészeti egyesületét a KUD Čačincit 2006. március 7-én alapították. Jelenleg négy szekciója működik: folklórcsoport, tamburazenekar, hagyományőrző csoport és színjátszó csoport.

Oktatás

A település iskolája Antun Gustav Matoš költő, író és esszéista nevét viseli.

Sport

• Az NK Mladost Čačinci labdarúgóklubot 1929-ben alapították. A megyei első ligában szerepel. Különböző korcsoportokban mintegy 150 igazolt játékossal rendelkezik.
• A KK Mladost Čačinci kosárlabdaklubot 1981-ben alapították.
• ŠRK “Klen” Čačinci sporthorgászklubot 1976-ban alapították, mintegy 70 tagot számlál.

Egyesületek

• A DVD Čačinci önkéntes tűzoltóegyletet 1928-ban alapították.
• A helyi nyugdíjasklub 2001-ben alakult.
• A Fazan vadásztársaságot 1948-ban alapították.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• A község turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)
• A község rendezési terve (horvátul)