Duzluk

Duzluk
A Szent Miklós monostor Duzluk határában.
A Szent Miklós monostor Duzluk határában.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségRaholca
Jogállásfalu
Irányítószám33515
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség136 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 31′, k. h. 17° 53′45.516667°N 17.883333°EKoordináták: é. sz. 45° 31′, k. h. 17° 53′45.516667°N 17.883333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Duzluk témájú médiaállományokat.

Duzluk falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Raholcához tartozik.

Fekvése

Verőcétől légvonalban 51, közúton 62 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 5 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység északi lejtőin, a Dolina- és Tisovac-patakok összefolyásánál fekszik.

Története

Duzluk határában már a bronzkorban emberi település volt. A Kapavac csúcsától 1,5 km-re északnyugatra, Duzluk központjától 3,5 km-re, a raholcai Óvártól 1,7 km-re délnyugatra a 682 méter magas Rastova kosa magaslat alatt 650 méteres tengerszint feletti magasságban késő bronzkori erődített település maradványai találhatók. A lelőhelyet a kerámialeletek alapján az i. e. 12. – 11. század körüli időszakra, az urnamezős kultúrához sorolták.

Duzluk település feltehetően a török kiűzése után 17. század végén, vagy a 18. század elején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vallású vlachok betelepítésével. 1698-ban még nem szerepel a török uralom alól felszabadított települések között. Kezdetben kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg tőle, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dusluk” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Duzluk” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Duszluk” néven 69 házzal, 164 katolikus és 289 ortodox vallású lakossal találjuk.

1857-ben 405, 1910-ben 490 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 68%-a szerb, 29%-a horvát anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 61%-a szerb, 26%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 163 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
405449424417424490422436284296292242241242201163

Nevezetességei

Raholca vára – a várkápolna romjai