Cabuna

Cabuna
Cabuna központja.
Cabuna központja.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségSuhopolje
Jogállásfalu
Irányítószám33412
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség606 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 45′, k. h. 17° 35′45.750000°N 17.583333°EKoordináták: é. sz. 45° 45′, k. h. 17° 35′45.750000°N 17.583333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Cabuna témájú médiaállományokat.

Cabuna falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Suhopoljéhoz tartozik.

Fekvése

Verőce központjától légvonalban 16, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi lábánál fekszik. A Drávamenti (Varasd-Eszék) főút és a Zágráb-Eszék vasútvonal is áthalad rajta. Vasútállomása van.

Története

A települést valószínűleg hercegovinai, kelet-boszniai és montenegrói szerb betelepülők alapították a 17. században a török uralom alól felszabadított területen. Később az ország különböző részeiről horvát telepesek is érkeztek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Czabuna” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czabuna” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czabuna” néven 52 házzal, 81 katolikus és 220 ortodox vallású lakossal szerepel.

A falu a 18. század közepén a Jankovich család birtoka lett. Területe a család birtokának két részre (a suhopoljei és a vocsini uradalom között) osztása után 1817-ben a vocsini uradalom része maradt. A 19. század második felében a vocsini uradalmat is felosztották és Cabuna uradalmi központ lett. Birtokosa 1919-ig bribiri és vocsini gróf Jankovich I. Aladár volt. Ő építtette 1880 körül uradalmi központként a Jankovich-kastélyt a Papuk-hegység és a Drávamenti-síkság határán. Az uradalom területe rendkívül gazdag és termékeny volt. Akkoriban feljegyezték, hogy évente mintegy ezer fácánt neveltek a vadászat céljára. Európa egyik legkeresettebb lófajtáját, lipicai lovakat is tenyésztettek itt. A család igazgatása alatt a település is nagy fejlődésen ment át. Ebben az időszakban építették fel a plébániatemplomot is.

A település Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. 1857-ben 591, 1910-ben 1.184 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 37%-a horvát, 27%-a szerb, 22%-a magyar, 13%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1942-ben megalapították a helyi plébániát. A magyar és német lakosság a II. világháború alatti üldöztetések miatt elmenekült. 1991-ben 130 főnyi lakosságának 67%-a horvát, 22%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. november 12-én légitámadás érte a falu határában közlekedő vonatot, melynek következtében a vasúti pályatest és néhány vagon súlyosan megrongálódott. Polgári személyek is sérültek meg a támadásban. 2011-ben a településnek 787 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
5917788941.0181.1881.1841.1221.2291.1371.1181.1641.153983897897787

(1981-ig az 1991-ben különvált Jugovo Polje, 1948-tól 1991-ig a 2001-ben hozzácsatolt Nova Cabuna lakosságával együtt.)

Nevezetességei

Oktatás

A településen a suhopoljei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik. Az iskola mai épülete 2000-ben épült. Ma mintegy 20 tanulója van.

Sport

Az NK Techničar Cabuna labdarúgóklubot 1947-ben alapították. Jelenleg a megyei 2. liga keleti csoportjában szerepel.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 117. o.
  3. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 64. o. Buda, 1829.
  4. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. december 16.
  6. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4421.
  7. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-367.

Források

További információk