| Dragovci | |
| Utcakép. | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Újkapela |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35410 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 264 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dragovci témájú médiaállományokat. | |
Dragovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újkapelához tartozik.
Bródtól légvonalban 25, közúton 36 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 12, közúton 24 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, a Batrináról Pleternicára vezető út mentén fekszik.
Már a középkori forrásokban is említenek egy „Dragouch” nevű birtokot , melyet már Joseph Heller is Pleternica közelébe helyez. Az 1698-as kamarai összeírásban „Dragocz” néven, Batrinával szomszédos településként találjuk. Az 1730-as vizitációban a szomszédos Ratkovicával együtt 40 háza volt. A falutól fél óra járásra egy dombtetőn állt Szent Mihály temploma. A templom 16 méter hosszú és 7 méter széles volt. Kórusa és tornya sem volt, de volt a védőszentjét ábrázoló oltárképe. Körülötte temető volt. Dragovac, Ókapela, Ratovica és Komornica hívei látogatták. A faluban egy magaslaton állt még egy Szent Antal kápolna, a szőlőhegyen pedig egy Szent Vince kápolna. Mindkettő fából épült. 1760-ban a faluban 33 ház állt, bennük 47 család élt összesen 239 fővel. .
Az első katonai felmérés térképén „Dragovcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dragovcze” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dragovcze” néven 47 házzal, 248 katolikus vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 280, 1910-ben 439 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 362 lakosa volt.
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 280 | 280 | 277 | 336 | 400 | 439 | 496 | 543 | 609 | 613 | 624 | 619 | 609 | 604 | 495 | 362 |
Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1883-ban épült. A kápolnát 1921-ben Josip Piccolli festőművész festette ki.