Selna

Selna
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Garcsin
Jogállás	falu
Irányítószám	35212
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	284 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	96 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 11′ 02″, k. h. 18° 09′ 54″45.184, 18.16545.184000°N 18.165000°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 02″, k. h. 18° 09′ 54″45.184, 18.16545.184000°N 18.165000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Selna témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Selna falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.

Fekvése

Bród központjától 12 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtői alatt, a Szávamenti-síkság szélén, Garcsin és Trnjani között fekszik.

Története

A középkori források nem említik. A török uralom idején pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be.

1698-ban „Szelina” néven 11 portával hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában. 1730-ban területe a vrhovaci plébániához tartozott 15 katolikus, 2 pravoszláv házzal és a Szent Illés kápolnával. Az 1746-os vizitáció jelentése szerint ugyanannyi háza volt 225 lakossal és a Szent Vid kápolnával. Lakói a Klokočevik melletti Szent Péter templom mellé temetkeztek. 1760-ban 18 katolikus ház állt itt 17 családdal, 108 katolikus lakossal és 5 pravoszláv házzal.

Az első katonai felmérés térképén „Szelna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szellna” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szelna” néven 34 házzal, 103 katolikus és 72 ortodox vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében német családok települtek ide, akik később nagy szerepet játszottak a falu fejlődésében. A második világháború idején a partizánok űzték el őket. Ugyanakkor Likából, a horvát Hegyvidékről, Dalmáciából és Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek be. Ma az ő leszármazottaik alkotják a lakosság többségét.

A településnek 1857-ben 141, 1910-ben 321 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a horvát, 28%-a szerb, 11%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1943-ban a német családoknak el kellett hagyni a falut. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 80%-a horvát, 15%-a szerb, 2%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 308 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

• Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1913-ban épült.
• A településen strandfürdő működik.

Sport

Az NK Selna labdarúgóklubot 1951-ben alapították.

Jegyzetek

Források

• A község honlapja^{[halott link]} (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Archiválva 2022. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)
• A község információs portálja Archiválva 2019. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az elemi iskola honlapja (horvátul)