Sapci

Sapci
A falu bejárata
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségGarcsin
Jogállásfalu
Irányítószám35212
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség406 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 10′ 44″, k. h. 18° 12′ 47″45.179000°N 18.213000°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 44″, k. h. 18° 12′ 47″45.179000°N 18.213000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sapci témájú médiaállományokat.

Sapci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.

Fekvése

Bród központjától 16 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtői alatt, a Szávamenti-síkság szélén, Garcsin és Staro Topolje között, a Garčinac-patak partján fekszik. Közvetlenül a falu mellett délre halad át a Zágráb-Vinkovci (-Belgrád) vasútvonal.

Története

A középkori források nem említik, a török uralom idején azonban valószínűleg már pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be.

1698-ban „Sabcza” néven 9 portával hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában. Az egyházi vizitáció iratai szerint 1730-ban 15 katolikus háza és egy Szent Antal kápolnája volt. Az 1746-os vizitáció jelentése szerint 21 házában 115 katolikus lakos élt és egy Szent Didak kápolna állt itt. 1760-ban 31 katolikus házában, 33 családban, 232 lakosa volt. 1780-ban a katonai leírás szerint már 38 ház állt a településen. A Garčinac-patak nyáron gyakran kiszáradt. Nagyobb eső, vagy hosszan tartó esős időjárás idején elöntötte a környező réteket és ekkor a falutól délre a Jelas nevű mocsaras terület alakult ki. A falutól északra a Livada nevű erdő, valójában egy ritka fával borított, bokros terület volt.

Az első katonai felmérés térképén „Sapcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sapcza” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sapcza” néven 46 házzal, 236 katolikus vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében német és ruszin családok települtek ide. Ugyanakkor Likából, a horvát Hegyvidékről, Dalmáciából és Boszniából katolikus horvátok települtek be.

A településnek 1857-ben 234, 1910-ben 460 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 55%-a horvát, 20%-a német, 13%-a ruszin, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1943-ban a német családoknak el kellett hagyni a falut. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 504 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
234276195322330460441452483613643596554575566504
A Szent János kápolna

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1862-ben épült.

Oktatás

A településen a garcsini elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport

Az NK Sapci labdarúgóklubot 1954-ben alapították.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. 1 2 "Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001". 2022. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 6.
  3. ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 131. oldal". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 6.
  4. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....579. o.
  5. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
  6. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. ↑ "Archivált másolat". 2018. augusztus 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 6.

Források

További információk